Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Puskás Attila: A forradalom érése Tolna megyében az első világháború alatt • 139

minden olyant, ami nyugtalanítóiéig hatna a közönségre, vagy idegességre mutatna a hatóság részéről". Megköveteli, hogy a főszolgabírók jelentésüket saját kézzel írják és zárt borítékban küldjék részére. A bonyhádi főszolgabíró tájékoztatást kért a jegyzőktől. A teveli jegyző jelenti, hogy a lakosság örül egy esetleges orosz különbékének és így a háború mielőbbi befejezésének. A bonyházi főjegyző jelentéséből: „A béke utáni vágyakozás, amit különösen az élelmiszerek szüksége is növel, a forradalom hírére erősbödött és reménységekkel jár; egyes csendes elkeseredett nyilatkozat hallható, de különös intézkedés vagy különös gondoskodást igénylő mozgolódásnak nyoma sincsP

5 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörésére a „Közérdek" 1917. november 15-i számában van utalás. Ez a zavaros cikk áttekinthetetlennek mutatja az oroszországi helyzetet és egyetlen kívánságot fejez ki: a hadifogságban levő magyar tisztek 50 rubeles zsoldját emeljék fel.

306 A „Közlöny'' december 2-i számában „Békeszivárvány" című vezércikkében a következő meglepő fogalmazásban ír az oroszországi eseményekről: „Az az állam, amelyik a legnagyobb volt a háború előtt, amelyikben a legtöbb nép, a vérző, haló, szenvedő és nyomorgó tömeg, megmutatta már, hogy a népek hosszú háborúba kényszerítésének mik az érlelődő gyümölcsei. A kevesebb tömeggel bíró államok később érnek oda, de biztosan elérnek, ha népüket oligarcha érdekek rabságába, félrevezetett hazug jelszavakkal falkamód hajtják a pusztulásba. Az orosz 'államnak háborús sorsa intő példa és tanulság ebben a háborúban. A népet lehet félrevezetni, lehet imperialista célok szolgálatába vágóhídra vinni de a néptől teljesen idegen minden imperializmus úgy bent, mint kint és ha egyszer feleszmél, gaz hajcsárai uralmát tapossa le. Mert a nép egyformán békét és zavartalan munkát óhajt.'™ A december 6-i újság már a béketárgyalások megindulásáról ad számot

308 december 9-én a vezérkar főnöke hadi jelentésében a régen várt hírt közli az újság: „FEGYVERSZÜNET!"

509 Karácsony előtt a „Közérdek" a korábbi hangot üti meg: „Az egyes vagy egyesek beleszuggerálhatják véleményüket a tömegbe, de csak bizonyos időre. De ha a félrevezetett tömeg felébred vagy csak egyet nyújtózik is, jaj azoknak, akik félrevezették. Oroszország felől máris pirkad. Az agyagkolosszus lába mintha megelevenedett volna ' Rálépett a hidra fejére, most azon tapos. Baj, hogy láb csak egy, de hidrafeje sok De ha a láb fürge, gyors, mindig kevesebb lesz a fej."

310 Az újság közli a szoviet küldöttek által Breszt-Litovszkban december 22-én átadott 6 pontot mely többek között megtiltja a hódított területek egyesítését, a legyőzött népek elnyomását, hadisarc követelését; biztosítja a nemzetiségek önrendelkezési jogát, a vegyes lakosságú területek kulturális és közigazgatási önkormányzatát 'mindezt a gyarmatok vonatkozásában is. A Monarchia nevében tárgyaló Czernin külügyminiszter a békekötés alapjául elfogadja, Németország képviselője a gyarmatok önrendelkezési jogára vonatkozó előterjesztést Az újságok igyekeznek elleplezni az új szovjet hatalom béketörekvésének jelentőségét és a Wekerle-kormány eredményeként tüntetik fel a béke megkötését, ezzel ismét Tiszának adva egy szúrást: „Mert, hogy Lenin és társai tikai rezsim amelyik külpolitikai zsenialitását a maga valóságában bemutatta már akkor 'midőn a világháború csíráját, a szerb hadüzenet elintézését olyanaz orosz békehajlandóságot kinyilatkoztatták volna gróf Tisza István miniszterelnöksége esetében is, azt megengedjük. De, hogy az a gróf Tisza-féle polinak látta balkezes önhittségében, mint mikor a patruj (őrjárat) bemegy az útszéli csárdába és onnan pár perc alatt kidobálja a verekedő legényeket, — 12 Tanulmányok Tolna megye történetéből. 177