Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Puskás Attila: A forradalom érése Tolna megyében az első világháború alatt • 139

a vezető szocialisták és anarchisták névjegyzékét fokozottabb felügyelet gyakorlása végett 1918. áprilisában a főszolgabíróknak kiadatja.

298 Az 1918. június végi egyhetes sztrájkról a „Közlöny" csak a hivatalos híreket ismerteti. Látszik azonban, hogy ezzel a lap nem értett egyet és a város képviselőjének, Batthyány Tivadarnak beszédét sem ismertethette.

297 A Munkapárti befolyás alatt álló „Közérdek" vezércikket ír a „Fekete hét" címmel, ezt a cenzúra megjelenteti, mert a munkásság forradalmi mozgalmát fékező tendenciájú volt.

298 Az oroszországi forradalom kitörésével már korábban számolt a kormány és a közvélemény, mégis amikor a tavaszi forradalom híre megjött, meglepetést keltett és teljes tájékozatlansággal találkozott. A „Közérdek" március 15-i számában vastagbetűs gyorshírként közli: „LEGÚJABB! Budapest, délután 3 óra. AZ OROSZ FORRADALOM GYŐZELME! A Szentpéterváron kitört forradalom győzött. A győztes forradalmárok az orosz minisztereket letartóztatták, a helyőrségből 30 000 ember hozzájuk csatlakozott."

299 A következő héten a vezércikk címe:„Mi lesz?" és így vélekedik: „Anglia megcsinálta a muszka forradalmat egész tervszerűen, pontos kiszámítással. Elcsapatta a békecárt, proklamáltatott újat, s ha jónak látja lemondatja, vagy talán már lemondatta ezt is". A cikk feltételezi, hogy a szerinte angolok által kirobbantott forradalomnak az a célja, hogy Oroszországot „az angol láb rugdalja footballabdaként".

300 A kormány és a hivatalos szervek a technika akkori fejlettsége mellett a hírek tendenciózus elhallgatásával főleg vidéken a közvélemény teljes tájékozatlanságát érhették el. A „Közérdek" március 28-án ismertet egy Oroszországból január 28-án keltezett levelet, melyben egy fiatal katona azt írja, hogy mostani gazdája „forradalmi betegségben szenved". Ehhez az újság a következőket fűzi: „Érdekes, hogy mi alig két hete vettünk tudomást a forradalomról, holott már január 26-a óta javában tombol" P

1 Természetesen a fővárosi sajtó bővebben ír az oroszországi eseményekről. Tájékozatlan a másik helyi lap is, a „Közlöny" április 8-i „Hulló koronák" című cikke számbaveszi Belgium, Szerbia, Montenegró és Oroszország uralkodóinak trónvesztését és csak annyi különbséget tesz köztük, hogy míg az első három „harcban" vesztette el koronáját, a cár koronáját saját népe ütötte le fejéről.

mz A cikkíró természetesnek tartja, hogy az oroszok fellázadtak a cári zsarnokság ellen, de ennek tanulságát a Monarchia viszonylatában nem meri, vagy nem tudja levonni. A hivatalos Magyarország a forradalom tulajdonképpeni céljának elleplezésére országgyűlési határozatban kimondja: „Mint a magyar nemzet alkotmányos képviselői tiltakozunk az ellenséges külföldön célzatosan terjesztett ama feltevés ellen, mintha az alkotmányos szabadságért harcoló magyar nép fegyverei valaha is arra volnának felhasználhatók, hogy Oroszországban az önkényuralom helyreállíttassék."

393 A formai állásfoglalás után az orosz polgári forradalom csak mint a béke egyik lehetősége szerepel. Magát a forradalmat már elhallgatni nem lehetett, annak tulajdonképpeni jelentőségét a sajtó igyekszik háttérbe szorítani és Vilmos császárra hivatkozik, aki „felülről indított forradalmat" azzal, hogy a választói jog kiterjesztését maga kezdeményezte.

304 A kulisszák mögött a vezető körök teljesen tisztában vannak azzal, hogy az orosz forradalom milyen jelentőségű a válságokkal küzdő Monarchia szempontiából. A főispán 1917. április 29-én titkos rendeletet ad ki a főszolgabíróknak és elrendeli, hogy a hatóságok a lakosság hangulatát feltűnés nélkül kísérjék figyelemmel és minden lényeges jelenséget neki jelentsenek. „E tekintetben felmerülő jelenségeket idejekorán megfigyelő éberség éppen annyira szükséges, mint a nyugalom és hidegvér, miért is leggondosabban kerülni kell 176