Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Puskás Attila: A forradalom érése Tolna megyében az első világháború alatt • 139

részéről lenne érthető, kiket a háború annyira lesújtott, hogy minden emberi érzést elvesztettek. Liebknecht Károlynak nem volt különös megbeszélése Mac Lean angol szocialistával vagy Coutent francia anarchistával, vagy Höglund svéd és Pet­rovszki orosz szocialistákkal és mégis mindannyian saját kormányaik ellen küzdöttek és ezen elvtársak híveinek ezrei forradalmilag működtek a háború ellen és ezen bűntettükért kormányaik által börtönre lettek vetve. A saját kormány elleni forradalmi propaganda az egyetlen őszinte és igazi eszköz a béke eléréséhez. Ilyen propaganda eleven példája biztosabban hat az összes országok munkásságára, mint bármi más „megbeszélések". Ha már a paraszt osztályból származó szerb és bolgár katonák a Balkán-háború folyamán 1912-ben képesek voltak saját tisztjeik lelövése által siettetni a bé­két, úgy erre a még nagyobb osztály öntudattal bíró, harcra készebb francia, angol és német munkások az emberiségnek a tőke és a háború igájától való megszabadítása érdekében bizonyára inkább képesek. Hogy propagandánkat békefeltételeink érdekében egységessé tegyük és megkönnyítsük ajánlatunkat, mint gyakorlatias szerv: általános sztrájk szervezését az összes országokban 1917. május l-re. Egy ilyen sztrájk eredményének jelentősége nagyobb lenne a béke elérésére, mint száz és száz szónoklat és mindenféle polgári osztálybeli kor­mányok „Béke jegyzékei". Az összes országok elvtársai és elvtársnői! Segítsetek megvalósítani békefeltételeinket. Ezen célra szervezzetek különösen asszonyokból és katonák­ból csoportokat. Izgassatok az 1917. május 1-i tüntetési sztrájk mellett. Liebknecht Károly, Mac Lean és más hasonlóan cselekvő német—fran­cia csoportja." 2,8 " 1 A főispán felhívja a főszolgabírókat, hogy a felhívás hatását a lakos­ság hangulatában kísérjék figyelemmel és neki észrevételeiket jelentsék. Ügy tudja a kormány, hogy az antant igyekszik kihasználni a központi hatalmak élelmiszerhiányát és a forradalmi hangulat felkeltésére törekszik. A belügyminiszter úgy tudja, hogy Galíciában egy „Rabasya" elneve­zésű szervezkedés működik, melynek feltételezése szerint központja Magyar­országon van. A csoport a közhasználatú cikkek árát olcsóbbá akarja tenni és hívei a piacokon megjelennek, az árusokat bántalmazzák, áruikat szétszórják. 288 A magyarországi szocialisták baloldaláról a belügyminiszter feltételezi, hogy a fegyveres megtorlást kiváltó sztrájkok szervezése helyett szabotázsakciókhoz folyamodik. 289 Ebben a kormány nem is téved, mert a jelentés arról számol be, hogy egyes vasutasok az olajba vasreszeléket kevertek, és ezáltal a csapágyak kiégnek és a járművek üzemképtelenné válnak. 290 Az 1917. szeptemberére hir­detett sztrájk előkészületeiről a megyében nem tudnak. 291 1918. tavaszára a kormány már komolyabb megmozdulásoktól tart és a szerinte politikailag meg­bízhatatlan személyek adatait bekéri. 292 Nem sok eredménye lehetett ennek a felhívásnak, mert a honvédelmi miniszter augusztusban rendeletet ad ki az aggályos személyek komolyabb megfigyelésére, mivel egyedül a pozsonyi ke­rület jelentett összesen 12 aggályos személyt. A honvédelmi miniszter meg­állapítja, hogy „Az utóbbi idők eseményei azt bizonyították, sok politikailag megbízhatatlan személy van". 293 A kifogásolható egyénektől a fegyvertartási engedélyeket megvonják és szorosabb felügyelet alá helyezik őket. 294 A vasuta­sok megmozdulásainak lefékezésére eltiltják őket politikai lapok szerkesztésé­től, ilyenek terjesztésétől és az agitációs tevékenységtől. 295 A belügyminiszter 175

Next

/
Thumbnails
Contents