Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában • 85

őröknek fegyverben való gyakorlását elrendelte a megye vezetősége és a felügyelettel Csapó Vilmos őrnagyot bízta meg.

79 Csapó Vilmos a megye alispánjához Dunaszentgyörgyről (otthonából) szeptember 18-án írt levelében rámutatott arra, hogy az előre nem látható körülmények szükségessé teszik az otthoni nemzeti őrsereg minél nagyobb részének a felfegyverzését, ezért tudnia kell, mennyi fegyverrel rendelkezhet. Kérte az alispánt, közölje vele sürgősen a megyei fegyvertárban őrzött puskák, kardok, dzsidák és kiegyenesített kaszák számát. Érdeklődött a levelében az iránt is, hogy a hadügyminisztérium által annak idején Tolnára küldött 1500 darab nyeles kasza, amelyet ő augusztus elején ott látott és amelyekből ő csak 6—700 darabot vitt magával az ókéri táborba, a megye raktárában van-e még, mert a sereg vissza jövetelekor még amit magukkal vittek, azt is mind visszahozták és a megyei fegyvertárba adták le. Kötelességének tartotta felhívni az alispán figyelmét arra is, hogy a nemzetőrség, néhány lelkes községet kivéve, a legrendetlenebb állapotban van, sőt több helyen még össze sem írták a nemzetőri szolgálatra kötelezetteket. Ebből kifolyólag felhatalmazást kért arra, hogy a nemzetőrséget saját belátása szerint szervezhesse és rendezhesse, hogy a „netán kitörő veszedelem a megyét készületlenül ne találja, mivel az rendes sorkatonaság nélkül teljesen magára van hagyatva." A következő napon, szeptember 19-én kelt újabb levelében kimutatást kért az alispántól arról, hogy az egyes községekben hány nemzetőr van, kik a tisztek és milyen fegyverzettel rendelkeznek. Szerinte Forster alezredesnél, akit első ízben bízott meg a megye a nemzetőrség szervezésével, mindezekről adatoknak kell lenniök. Hangsúlyozta, hogy a körülmények nagyon fenyegetőek, ezért legelőször a megye nagyobb városaiban és községeiben kell az őrsereget rendezni, így első sorban Szekszárdon, Bátaszéken, Pakson, Tolnán, Dunaföldváron, Bonyhádon, Hőgyészen, Gyönkön, Simontornyán, Tamásiban, Szakcson, Iregen és Dombóváron. Jelentette, hogy a vagyonosabb nemzetőrök a maguk költségén is szívesen vennének szuronyos fegyvert, ezért nyomatékosan kérte a megye vezetőségét, hogy a hadügyminisztérium útján azonnal igényeljen legalább 1000 darab szuronyos puskát. Tudomása szerint ugyanis Pesten már nagyobb számban lehet ilyen fegyvert kapni. A fegyvereket majd ő fogja kiosztani és azok árát is beszedi, be is fizeti. Szerfelett fontos, írta a levelében, hogy „a nemzetőrök tűzben gyakoroltassanak, amihez töltények is szükségesek, mert ha a céllövésben nem lesz gyakorlata a seregnek, akkor komoly esetekben vajmi kevés hasznát lehet majd venni." Befejezésül közölte az alispánnal, hogy a főszolgabírákat felszólította, hogy addig is, amíg a fegyverek nagyobb számban megérkeznek, a meglevő fegyverekkel a nemzetőröket hetenként kétszer fegyvergyakorlatra kötelezzék.

80 Csapó levelével egyidejűleg utasította Batthyány miniszterelnök a dunántúli kormánybiztosokat arra, hogy a népet partizán tevékenységre serkentsék. „Az ellenség elől a marhákat és egyéb állatokat hajtsák el! Az eleséget ássák el. A falvakban az utcákon emeljenek torlaszokat, amelyeket igyekezzenek jól körülsáncolni! Az ellenséges futárokat, ordonáncokat és patrulokat fogják el és a fuvarokat tagadják meg. A hidakat, ahol szükségesnek látszik, rombolják le! Az ellenséget előnyom,ulásában állandó rajtaütésekkel zavarják, főleg a málhát szállító alakulatokat! A nép vegye be magát az erdőkbe és a kisebb ellenséges csapatokat támadja meg" fejeződött be a miniszterelnöki leirat.

81 A következő napon, szeptember 19-én kelt leiratával a miniszterelnök Sztankovánszky Imre főispánt Tolna megye területére kormánybiztosul nevezte 116