Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Dr. Dobos Gyula: A köz szolgálatában -

Dr. Dobos Gyula A KÖZ SZOLGÁLATÁBAN PERCZEL BÉLA PÁLYAKÉPE A nemesi családok évszázadokon át meghatározó szerepet ját­szottak hazánk történelmének alakulásában. Sokan közülük kül­földről érkezetek, szerepet vállalva történelmünk sorsfordulóiban és lettek magyar nemessé, adtak hazánknak jelentős személyisé­geket. Ilyenek a Perczelek. Ősük, Perzl Hans a XVI. század végén a török elleni harcok részeseként, II. Rudolf császártól német biro­dalmi nemesi címet és címert nyert. Száz évvel később Perczel Tamás, Veszprém város bírájaként érdemeiért I. Lipót királytól már magyar nemesi cím és címer birtokosa lett. 1 A számos ágra szakadó família veszprémi, eszéki, budai, csal­lóközi ágának történetéről csak hiányos adataink, kevés forrásunk van. A Tolna megye több mint 200 éves múltjának szerves részét képező bonyhádi Perczelek tevékenységéhez már sokkal gazda­gabb forrásanyag található a megyei levéltárban. A bonyhádi ág alapító ősének az 1727 körül, 28 évesen Veszp­rémből Tolnába költöző Perczel József tekinthető. A vármegyei számadások felülvizsgálatára alkalmazott fiatalemberből hamaro­san jegyző, pár évvel később főjegyző, majd 1736-tól a vármegye első számú választott tisztviselője lett. Sikeres pályáját jelzi, hogy 17 évig első alispán, aki hivatali ideje alatt megszerzi a bonyhádi uradalom felét, Mária Teréziától donatiós levelet kap, amely egy­szerre jelentette a birtokaiban történő megerősítést és a bonyhádi előnév használatának jogát maga és utódai számára. József me­Dobos Gyula: A Perczelek, Babits Kiadó Kft. Szekszárd, 2001. 502 p. +16 oldal színes. (Továbbiakban: DOBOS, 2001.) 11. p. 1582-ben, 1593-ban, 1697-ben szerzett oklevelek eredetije látható a Tolna Megyei Levéltár Perczelek c. kiállításán.

Next

/
Thumbnails
Contents