Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Kaczián János: Kultúra, művelődés Tolna megyében

emberi kvalitásokra is figyelmeztetett. Ugyanakkor még nem zárult le a szakműveltség és az általános műveltség lényegi megkülönböztetése. Élt a humán és a reálmüveltség korszerűtlen szembeállítása, a miként tekintetében pedig az aktív ismeretátadásról és a passzív befogadásról vallott felfogás. Az utódállamok és Európa irányába felmutatható kultúrfölény vágya azonban anyagi erővé vált és - elsősorban a közoktatás területén - látványos intézmény-fejlesztést eredményezett. Az 1926: VII. tc. nyomán létrejött az Országos Népiskolai Építési Alap. Ennek eredményeként 1930-ig 3500 tanterem és 1500 tanítói lakás épült az országban. 1940-ig további 2000 oktatási épület készült el. Tolna megyében pl. Bölcske Andráspuszta, Cikó, Decs Alföldszállás, Dőrypatlan, Fadd, Gindlycsalád, Hőgyész, Nagydorog, Simontornya, Szekszárd, Tamási, Újdombóvár kapott iskola és tanítólakás építéséhez (164 ezer pengő) államsegélyt. Már az 1868: XXXVIII. tc. általános tankötelezettséget rendelt el, amely most kibővült a gazdasági ismétlőiskolák és a négy évfolyamos polgári iskolák rendszerével. Az oktatáspolitika világnézeti tartalma ebben az időszakban alapvetően a keresztény nemzeti eszme erősítése volt, jó tantárgyi képzésre és fizikai nevelésre építve. Ez utóbbinak a rendszerét az 1921. évi LIIL, ún. sporttörvény fogalmazta meg, amely a kötelezővé tett levente oktatás révén vált ismertté. Erős magyarosítási törekvés bontakozott ki a német nemzetiség lakta települések felé a magyar nyelvű tanítás érdekében, még az 1879: XVIII. és az 1907: 27. tc-re hivatkozva. Az 1930-ban 24,8%-ban német ajkú megyében (a Völgységi járásban 72,8 %) a hittan, az írás és olvasás tanítására szorult vissza a német nyelvű oktatás. 1940-ben jelent meg újabb oktatási törvény (XX. tc.) az iskoláztatási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról, melynek végrehajtása a háború utánra maradt. Kutató műhelyek, tudós elmék Felsőoktatás és jelentős szellemi műhely nem lévén Tolna megyében, a tudományok művelői három intézményhez kötődtek. Elsőként a vármegyei múzeumot kell említeni, ahol a régészeti és a