Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)
Kaczián János: Kultúra, művelődés Tolna megyében
néprajzi kutatásoknak voltak jeles művelői. A másik intézményes lehetőség, a vármegye levéltára elsősorban a historikus, leíró jellegű történelemírás egyszemélyes műhelye volt, ugyanakkor - kiváltképp a településtörténet műfajában - számos jeles szerző kutatóhelye. Rangos szaktanulmányokkal, orvoslástörténeti kiadványokkaljelentkezett időnként a vármegyei kórház is. Amint az 1920-30-as évek helyi könyvkiadása is mutatja, a múzeum és a levéltár válhatott azzá a kis alkotóműhellyé, amely az intézmények gyűjtő és feltáró lehetőségeivel élve, régészeti, néprajzi és helytörténeti vonatkozású művekkel jelent meg. Több mint húsz önálló kötet foglalkozott településeink múltjával, a korabeli történelemírás igényei szerint. Ekkor született az első részletes leírás Bátaszék, Bonyhád, Decs, Dunakömlőd, Dunaszentgyörgy, Fadd, Kakasd, Kismányok, Nagymányok, Németkér, Simontornya, Szekszárd és Tengelic történetéről. Sorozatként csak Holub József (1885-1962) 1936-ban induló és 1943-ig hét számot megélt Tolna vármegye múltjából című kiadványai említhetők. A szerzők között szerepel pl. Bartal Aurél, Hermann Egyed, Holub József, Kovách Aladár, Pataki József és Szeghahny Gyula is. Büszkék lehetünk azokra a tudós elmékre, akiknek vagy szülőhelye ez a megye, vagy munkásságuk, alkotásaik kötődnek Tolnához. Csak néhányat említve közülük, Apponyi Sándor (18441925) bibliográfus, az MTA tagja, Berze Nagy János (1879-1946) néprajztudós az 1920-as években élt és dolgozott Szekszárdon, Csalogovits József muzeológus, Dicenty Dezső (1879-1965) agrogeológus, Hadnagy Albert (1901-1967) megyei főlevéltárnok művei Tolna megye történelmi emlékeiről szólnak. Hollós László (Szekszárd, 1859-1940) mikológus nemzetközi hírű gombatudós, Kovách Aladár (1860-1930) etnográfus a Sárköz néprajzának kutatója, Leopold Lajos (Szekszárd, 1878-1948) szociológus. Mészáros Ede klasszika-filológus egy évtizedig volt a dombóvári gimnázium tanára, miközben görög és latin filológiai tanulmányait írta, Palágyi Menyhért (Paks, 1859-1929) irodalom-történész, Varjas Sándor (Dombóvár, 1885-1939) filozófus.
