Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Kaczián János: Kultúra, művelődés Tolna megyében

A társadalomnak akkor van igazán szüksége a műveltségre, ha jelentős mértékben előbbre akar lépni. A huszadik századba forduló, haladást gyorsító korszellem kikezdte az elavult műveltségeszményt. Tárgyalt korszakunkban egyfelől jellemzőek voltak az új lehetőségek és igények, másfelől pedig a nagy tömegek társadalmi hátránnyá merevedett kulturális és életmódbeli elmaradottsága, ez volt a vesztett háború és a trianoni sokk utáni negyed század egyik hagyatéka. Kezdeni kellett valamit azzal, hogy a társadalom minden korábbinál differenciáltabb, és azzal is, hogy a műveltség gyorsabban elavul. Ugyanakkor még 1 millió írástudatlant jeleztek az 1920-as évek országos statisztikái, Tolna megyében 30 ezret. Lényegében ki sem bontakozhatott a szabadoktatás. Csak 1920ban láttak hozzá a Szabadoktatási Tanács megyei szervének kiépítéséhez, két év múlva Klebelsberg Kunó már fel is oszlatta. Tervezett feladatkörét a megyei és a helyi iskolán kívüli népművelési bizottságok vették át. A társadalmi mozgalmak, így az egyesületek is, csak úgy tudtak fennmaradni, ha átvállalták a felülről kezdeményezett tervek helyi megvalósítását és elfogadták az ehhez nyújtott állami támogatást. A népművelés erőteljes állami szervezését a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) azzal indokolta; „ nehogy illetéktelenek vegyék kézbe ezt a nemzet jövőjének alakulására döntő befolyású mozgalmat. " Eszköze lett a népmüvelés a magyar kultúrfölénnyel áthatott nemzettudat felépítésének és hatásos fegyver a gyanúsnak ítélt felforgató eszmék ellen is. A két világháború közötti ún. központosított népmüvelés korában a kultúra fejlesztése tehát egyfajta honvédelemként jelent meg. Erősödött a központi irányítású és állami támogatáshoz is jutó népmüvelés. Egymásra találtak a felülről indított hivatalos politikai törekvések és a társadalom mély rétegeiből szervezett mozgalmak abban, hogy a tudás hatalom. De maradt a kérdés: kinek milyen tudásra van szüksége és ez a hatalom valójában mire használható? Oktatásügy Az a valóság, amit műveltség-képzetként egy-egy társadalmi csoport hordozott a fejében, a külsődleges ismertető jegyekre, a teljesítménybeli fölényre, az etikus és morális viselkedésre, de az