Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Aradi Gábor: Az optálás Tolna megyei sajátosságai

dül álló nök esetében anyagi biztonságot is jelentett. (Az optálók között 172 férfi és 17 nő volt.) Ezek a körülmények időnként erősebbnek bizonyulhattak annál az érzésnél, mely a magyar állampolgárság megtartását helyezte kezdetben előtérbe. Megfelelő hátteret teremthetett ennek a változó érzésnek, az adott országban idővel konszolidálódó politikai helyzet és az a tudat, hogy nagyszámú magyar lakosság a helyén maradt és nem vándorolt el. A magyar állampolgárságról való végleges lemondás nemcsak az eredeti otthonba történő visszatérést jelenthette. Előfordult az is, hogy a korábban optáló család, ha már egyszer vándorbotra kényszerült a történelmi változások által, a jobb élet reményében, a vándorlásnak egy másik, az elmúlt évszázad óta ismert formáját, a kivándorlást választotta. Sok esetben az optálás visszavonásáról vagy érvénytelenítéséről nem a kezdeményező személy, hanem maguk a hivatalos szervek határoztak. Erre akkor került sor, ha a magyar állampolgárság fenntartásához szükséges iratok átvizsgálása során kiderült, hogy hiányzik az optáláshoz szükséges egyik legfontosabb feltétel: az elcsatolt területen lévő községi illetőség. Ilyen helyzetbe kerülhettek azok a menekültek, akik még a háború alatt vagy közvetlenül a háború után érkeztek a trianoni Magyarország területére illetve azok, akik korábban a történelmi Magyarország területén dolgoztak. Az első esetben új községi illetőséget szereztek a trianoni Magyarország területén. Az utóbbi esetben pedig még nem vesztették el a trianoni Magyarország területén bírt községi illetőségüket. Volt arra is példa, hogy a trianoni Magyarország területén élő, már egzisztenciával rendelkező személy csak azért adta be opciós igényét, mert nem tudott eligazodni az opciós kérdés útvesztőiben és a döntést a belügyminisztériumra bízta. Most áttérek a bevezetőben említett azon opciós jogra, amikor a szerződésben említett faji, vagy anyanyelvi szempont alapján új állampolgárságot szerzett. Tolna megyében az új állampolgárságért folyamodók nagy részét az itt élő délszláv lakosság alkotta. A délszláv népcsoporton belül a többséget a görög keleti vallású szerbek képezték. A század elején megyénkben viszonylag nagyobb számban, a Központi Járásban (Alsónánán, Bátaszéken, Tolnán), a Simon-