Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)
Aradi Gábor: Az optálás Tolna megyei sajátosságai
tornyai Járásban (Medinán), a Völgységi Járásban Grábócon, Szálkán, Mórágyon, Mőcsényben) találhattunk délszláv (szerb, horvát) anyanyelvű polgárokat. Az áttelepülők pontos számát, egy 1928-ban készült jegyzék alapján, 4 tolna megyei községből ismerjük pontosan. E szerint Alsónánáról 53 családfő és 108 családtag, Bátaszékről 64 családfő és 107 családtag, Grábócról 11 családfő és 27 családtag, Szálkáról 48 családfő és 93 családtag. A csökkenés következtében a települések jelentős részén szinte teljesen megszűnt a szerb közösség. Ez elsősorban az optálásnak volt „köszönhető". Nagyobb tömegben egyedül csak Medinán maradtak. Véleményem szerint ebben közrejátszott az is, hogy ez a község viszonylag távol volt az 1918 végén kialakult és három évig, 1921 augusztusáig fennállt szerb megszállási övezettől. Az optálás a délszláv népcsoportok részéről ezen, illetve az ezzel szomszédos területeken volt intenzív. 9 A megszálló szerb hatalom első dolga volt a délszlávok nemzeti öntudatát felébreszteni. A legtöbb helyen, az addig alig ismert nemzetiségi ellentétek feléledtek. Az SHS állam képviselői a kivonulás közeledtével pedig mindent megtettek, hogy távozásra bírják testvéreiket. Ugyanis a kivándorlók számával igyekeztek szaporítani a békeszerződésben átcsatolt területeken a délszláv népességet ott, ahol korábban a magyarok többségben voltak. A meggyőzés legkülönfélébb eszközeit alkalmazták. Legfőképpen az ígérgetést, melyben a legfontosabb érv a földhöz juttatás volt. (Meg kell jegyezni, hogy a délszláv optálók döntő többsége földműves volt, akiknek nagy részét vagyontalanok, törpebirtokosok alkották, bár volt közöttük tehetős jómódú gazda is.) Az SHS államba történő optálást időnként kényszerítéssel és fenyegetéssel is kikényszeríteni, de nem ez volt a jellemző. A meg9 Ennek következtében nagy mennyiségű dokumentum keletkezett a Baranya megyei alispáni és főispáni hivatalban, melyek ma is megtalálhatók a Baranya Megyei Levéltár (BML) őrizetében. Mivel ez az anyag segítséget ad a kérdés Tolna megyei vetületének megrajzolásához (ugyanis Tolna megyei iratanyag egy része nem maradt fenn az utókor számára), tanulmányomban a BML iratanyagából is használtam fel forrásokat.