Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Aradi Gábor: Az optálás Tolna megyei sajátosságai

rülhetett, akik még időben éltek ezzel a lehetőséggel. A határidő letelte után már nem lehetett opciót szerezni. A magyar állam ugyanis semmilyen indokból nem adott helyt az 1922. július 26-a után érkező kérelmeknek. Ezután a magyar állampolgárság fenntartását a visszahonosítással lehetett elérni, amely azonban nem járt együtt a korábbi lakhelyen birtokolt anyagi javak biztosításával.

5 Habár a Tolna megyei optálók pontos számának meghatározására nincs mód, mert nem maradtak fenn az összesítések, a Tolna megyei levéltár őrizetében lévő kérelmek mennyisége elegendő anyagot szolgáltatott az elemzéshez.

6 A vizsgált adatok alapján a legtöbben Szekszárdról (45 fő) adtak be kérelmet. A megyeszékhelyen kívül 10, vagy 10-nél több beadványt ez ügyben Dombóvárról (22) és Új dombóvárról

7 (10) — a két település ekkor még nem egyesült, erre majd csak 1946-ban került sor -, Paksról (14), Bonyhádról (11) és Simontornyáról (11) regisztráltak a hivatalokhoz. Ezen kívül még további 39 Tolna megyei helységből érkezett egy-két kérelem. Az említett települések megyei, illetve járási székhelyek voltak. Közigazgatási vagy vasúti csomópontként (Dombóvár esetében) több lehetőséget adtak a letelepedésre. Köztudott, hogy az elcsatolt területekről Magyarországra érkezettek nagyobb része állami alkalmazott volt. Ez itt sem volt másképpen. A közel kétszáz optait személy, illetve ezen belül is, a foglalkozással rendelkezők 58 %-a (50 fő) állami alkalmazott volt. Ebből 11 fő a vasútnál dolgozott.

8 A vizsgált esetek között volt olyan is, amikor az optait személy visszavonta kérelmét. Erre két példát találtam. Ebben a döntésben nagy szerepet játszott a családhoz, rokonsághoz fűződő érzelmi szálak húzóereje, mely különösen az egye. Visszahonosítás az 1922. évi XVII. tc. 24. §. alapján volt lehetséges. 6 Ugyanez vonatkozik a Magyar Országos Levéltárban (Továbbiakban. MOL) végzett kutatások alapján a Belügyminisztériumba küldött másolatokra is. 7 Dombóvárt és Újdombóvárt csak 1946-ban egyesítették. = A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973. Bp. (MNH, 1973.) 993. p. 8 Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára Alispáni Iratok (Továbbiakban: TMÖL AI) 16215/1940 (belül: 1025/1923). Strausz Ármin lakóhelye Simontornya, foglalkozása állomásfőnök. Lehoczky József mozdonyvezető először Újdombóváron lakott, majd 1923-ban Miskolcra költözött.