Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Aradi Gábor: Az optálás Tolna megyei sajátosságai

sőbbi utódállamok megszálló csapatainak előnyomulása miatt és volt, aki a megszállás alatt kibontakozó állami intolerancia miatt hagyta el korábbi lakhelyét. A menekültek egy része a megyében ideiglenesen vagy véglegesen megtelepült. A trianoni békeszerződésben szereplő opciós jog számukra számtalan előnnyel járt, mely azt is tartalmazta, hogy az optáltak a tartózkodási hely megváltoztatása után is megtarthatták az ingatlanaikat, beleértve földingatlanaikat, illetve azok műveléséhez vagy használatához szükséges eszközöket, melyeket korábbi lakhelyükön bírtak. Az ingó vagyonukat új letelepedési helyükre magukkal vihették és ezekért a határon való átlépéskor sem kilépési, sem belépési díjat vagy illetéket nem kellett fizetniük.

4 A menekülteknek tehát célszerű volt optálási kérvényt beadni. Hiszen míg a menekült státuszban lévők csak a magyar állam segélyéért folyamodhattak, vagy annak segítségére számíthattak, addig az optait jogállást elnyerők törvényes lehetőséget kaptak arra, hogy korábbi lakhelyeiken birtokolt ingatlan és ingó vagyonuk feletti ellenőrzést visszaszerezzék, vagy bejelentsék arra való igényüket. Az optálás előnyeit felismerték az utódállamok közigazgatási szervei is és igyekeztek akadályozni az optálási nyilatkozat megtételét, vagy magának az optálásnak a meglétét formai okokra hivatkozva megpróbálták elutasítani. Előfordult az is, hogy az optáló személyt a kiköltözési határidő lejárta előtt egyszerűen kitelepítették otthonából. Hangsúlyozandó, hogy a békeszerződés szerint senkit sem lehetett volna az optálási nyilatkozat megtételében akadályozni, vagy arra kényszeríteni. Tehát az előbbi erőszakoskodások törvénytelenek voltak. Persze ezek megszüntetése, illetve megakadályozása sokszor illuzórikus volt, hiszen a trianoni Magyarország határain kívül rekedt magyarsággal szemben a törvénytelenség az utódállamokban állami szintre emelkedett. Elég csak a román, szerb és cseh-szlovák földreformokra gondolni, melyek elsősorban a volt magyar földbirtokosok ellen irányultak. A menekültek és az optáltak jogai közötti különbséget felismerve többen változtatták menekült helyzetüket az előnyösebb optait státuszra. Természetesen ez csak azoknak a menekülteknek sike4 HALMOSY, 1983. 105-107. p.