Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Aradi Gábor: Az optálás Tolna megyei sajátosságai

zott ideig azok, akik elvesztették az első világháború előtt bírt állampolgárságukat, egy hivatalos eljárás során visszaszerezhessék azt. Magyarország viszonylatában is ez történt. A trianoni békeszerződés állampolgárságról szóló fejezetében jogot adtak a 18 évesnél idősebb személyek számára, akiknek községi illetősége az elcsatolt területen volt, hogy az elvesztett magyar állampolgárságot, a békeszerződés életbe lépésétől számított egy éven belül újra megszerezhessék. Ezt a határidőhöz kötött állampolgárságszerzési jogot nevezték opciónak. Optáltnak azt nevezték, aki élt ezzel a jogával. Az állampolgárság megszerzéséért megindított hivatalos eljárást, pedig optálásnak nevezték. Opciós jog nemcsak az állampolgárság fenntartására, hanem egy másik állam állampolgárságának a megszerzésére is vonatkozhatott. Az opciós jog e változatát azok használhatták, akik az Osztrák-Magyar Monarchia területén bírtak illetőséggel. Az érintettek optálhattak Ausztria, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia, az SHS

3 vagy a Cseh-Szlovák állam javára. Ebben az esetben azt kellett bizonyítani a kérelmezőnek, hogy abban az államban, ahol állampolgárságot kíván szerezni, a lakosság többségi fajához - a békeszerződésben használt kifejezés - tartozik, illetve annak az anyanyelvét vallja magáénak. Azoknak, akik ezen utóbbi szempontok alapján kívántak optálni igazolniuk kellett leszármazásukat, az adott népcsoporthoz való tartozást. Ennél a csoportnál az optálási jog gyakorlásának engedélyezett időtartama csak hat hónap volt. Optálási kérvényt 1921. július 26-ától lehetett benyújtani. (Ekkor lépett életbe a trianoni békeszerződés.) A kérelem beadásának utolsó napja, az állampolgárság fenntartása esetén 1922. július 26, míg állampolgárság szerzése esetén 1922. január 26. volt. Ezután egy évvel később az optait személynek át kellett költöznie abba az országba, ahol állampolgárságot szerzett. Magyar állampolgárság fenntartására irányuló kérelmeket nemcsak az utódállamokból, hanem Magyarországról, így Tolna megyéből is küldtek a belügyminisztériumba. Ennek oka nagyrészt abban keresendő, hogy már a trianoni békeszerződés megkötése előtt menekült áradat érkezett Magyarországra. Volt, aki már a ké3 A délszláv állam a Jugoszlávia nevet csak 1929-ben vette fel.