Regiónk és Tolna megye a két világháború között - IX. Levéltári Nap 2004. szeptember 3. (Szekszárd, 2004)

Dr. Romsics Ignác: Magyarország a két világháború között

A hírközlés, ismeretterjesztés és szórakoztatás másik forradalmian új találmánya a rádió volt. Az 1924-es próbaadások után a rendszeres rádióközvetítések Magyarországon 1925. december 1én kezdődtek. Ekkor 16 ezer készüléket tartottak nyilván. 10 év múlva, 1934-ben viszont már 340 ezret, 1938-ban pedig 419 ezret. 1938-ban országosan minden 22., ezen belül vidéken minden 30., Budapesten pedig minden hetedik lakos fizetett elő rádióra. Mint szinte minden másban, Magyarország az 1000 főre eső rádiókészülékek száma alapján is megelőzte déli és keleti szomszédait, elmaradt viszont a nyugat-európai országok, sőt Ausztria és Csehszlovákia mögött is. (1000 lakosra az 1930-as évek közepén Németországban 136, Franciaországban 99, Csehszlovákiában 68, Magyarországon 43, Lengyelországban 25, Romániában 12, Jugoszláviában 11, s Bulgáriában 3 rádió jutott.) A rádió elvileg a társadalom minden rétegéhez szólt, s müsorpolitikájában a hírközlés, a politikai orientálás, az ismeretterjesztés és a szórakoztatás szempontjait egyesítette. A szórakoztató műsorokon belül a cigányzene és a magyar nóta vezetett, de játszottak opera- és operettrészleteket, sőt sanzonokat, kuplékat és dzsesszt is. Az 1930-as években, amikor a Rádió munkáját a kultúra iránt fogékony Kozma Miklós irányította, a néprajzi műsorokat egy ideig Ortutay Gyula, az irodalmiakat pedig Németh László vezette. A sport, amelyet a század elején még csak szűk rétegek űztek, a Horthy-korszakban tömeges méretű időtöltéssé vált. A munkaidő szabályozása, a szabadidő növekedése következtében a tömegsportok kialakulása világtendencia volt. Magyarországon emellett az ifjúsági testnevelés katonai szempontok által motivált tudatos támogatása is kedvezett terjedésüknek. 1918 előtt Magyarország területén nem egészen 700 sportlétesítményt tartottak fenn. 1935ben, amikor először készítettek ilyen jellegű részletes statisztikát, ennek majdnem tízszeresét, 6800 sportlétesítményt írtak össze. Ezek többsége - mintegy 2000 - egyszerű céllövőpálya volt. De uszodából is regisztráltak 192-őt, teniszpályából pedig 883-at. 1930-ban nyílt meg a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda. 33,3 méteres medencéjével és nagy nézőterével akkor ez volt Európa legmodernebb fedett versenyuszodája, amely nagyban elősegítette a magyar úszósportok nemzetközi színvonalra emelkedését. A kor