Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Bősze Sándor: A SML a múltban, a jelenben ...
A helyszűkével küzdő főlevéltárnok minden törekvése ellenére sem tudta elhelyeztetni a forrásokat az archívum helyiségeiben, az úriszéki iratok a padlásra kerültek. A raktározási gondok a század végén tetőződtek, nemcsak a megyeháza padlásán, hanem a pincében is tároltak iratokat, nevezetesen a főszolgabírói hivatalok iratait. A főlevéltárnok mindennapi tevékenysége mellett jutott idő a kutatómunkára is. Modrovich Ignác az 1880-as évek elejéig 70 ívre terjedő feljegyzést készített azzal a céllal, hogy kutatásait a megyei monográfia összeállításában hasznosítja. 1882-ben elkészítette a levéltár leltárát, az intézmény első fondjegyzékét, rendezte a levéltár könyvtárát, közel 600, a levéltárban elhelyezett végrendelethez névmutatót készített, s megkezdte a törvényhatósági bizottság 1880-ban kelt határozatának végrehajtását, a nemesi törzskönyv összeállítását is. Modrovich Ignácnak közel két évtizeden át volt munkahelye a levéltár. Feljegyzései alapján felidézhetjük - miként megfogalmazta - a megye legdrágább közkincsének elhelyezését. A XIX. század utolsó harmadában - eltekintve a padlás és a pince egy részétől - a levéltár a megyeháza földszinti boltozatos helyiségeiben a bejárati kaputól balra volt található. A tulajdonképpeni levéltár két tágas teremből és két hivatali helyiségből állt. Ez utóbbiak a főlevéltárnok és a segédlevéltárnok szobái. A tágas termekben az 1692-től fennmaradt közigazgatási és törvénykezési iratokat őrizték, az újabb kori aktákat a segédlevéltáros szobájában helyezték el; így az 1867 után keletkezett közigazgatási iratokat, az egyházi anyakönyvek igen hiányos másodpéldányait, az 1872-től keletkezett árvaszéki iratok csomóját és 1885-től a vízikönyvek köteteit. Az említett helyiségek mellett egy sötét udvari szoba is kapcsolódott a levéltárhoz, ahol a provizórium időszakából fennmaradt árvabizottmányi iratok és községi számadások sorakoztak a polcokon. Modrovich Ignác halála után (1895. július 2.) Gebauer (Radványi) Miklós látta el a főlevéltárnok feladatait. Munkássága alatt kaptak helyet az alispán éves jelentései között a levéltárról szóló rövid összegzések, amelyek az ügyvitel alakulására, a rendezésekre és a kutatómunkára hívják fel a figyelmet. A főlevéltár-
