Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Gaál Zsuzsa: A dzsentri születése Magyarországon

mutató- és lajstromkönyvekben nem fordult elő egészen 1845-ig. Ekkor felszólították a vármegyéket, hogy nevezzék meg a területükön korábban létesült egyesületeket és alapszabályaikat terjeszszék fel a Helytartótanácshoz. A törvényhatóságok egy része köztük a Tolna vármegyei is - alkotmányos jogaival tartotta ellentétesnek az állam ilyenfajta beavatkozását, és ezért több megye megtagadta a jelentéstételt, vagy egyszerűen nemleges választ adott. A szabályozás első fontos dátuma 1868. Az egyletekről is szóló 44-es nemzetiségi törvény szerint „ az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba vagy egyletekbe összeállhatnak és összeállván szabályokat alkothatnak... " Az 1873-ban kelt Szapáry-féle belügyminiszteri rendelet már félévenkéntijelentési kötelezettséget írt elő. (Ez a szabály 1913-ban szűnt meg.) A jogokat és a lehetőségeket körül író jogszabályt újabb rendelkezések követték 1875-ben. Tisza ekkor kiadott és hat évtizedik érvényes rendelete az alapszabályzatok érvényesítési rendjéről szólt azzal az indoklással, hogy „Az egyesületi jog egyike az állampolgárok legbecsesebb jogainak. " Másik oldalról azonban az új szabályozás megszorításokat tartalmazott a korábbi gyakorlathoz képest, pl. korlátozta a nemzetiségiek és a munkások egyletalapítási jogát. Perczel Dezső 1898-as BM. rendelete tovább szigorította Tisza előírásait és szabálytalanságok esetére szankcióként megjelölte a feloszlatást, a 15 napi elzárást és a 100 forint pénzbüntetést is. Ebben az időben a hatósági ellenőrzést első fokon a főszolgabíró, városokban a rendőrkapitány, másodfokon a megyei alispán, harmadfokon pedig a belügyminiszter látta el. Közben 1874-ben a 25. tc. alapján megkezdődött az egyesületek országos statisztikai felmérése. Először deklarálta törvény, hogy „Az egyleti élet a modern társadalomnak egyik legérdekesebb fejleménye, s nálunk - hol az egyéni erők fejletlensége s az állam erőinek súlyos terhekkel való megkötöttsége a társadalom vállvetett működését még nagyobb jelentőségűvé teszi - kétszeres érdekkel bír. " Az egyletekről készült országos összeírás 16 kategóriába sorolta az egyletek 127 fajtáját, melyek a kor haladó és divatos eszméinek lettek hordozói. Az országosan összeírt 3995