Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Szögi László: A magyar levéltárügy évszázadai

Tehát újjáalakulnak az egykori vármegyék, többek között Tolna vármegye is. A régi városok, szabad királyi városok közül néhány újra visszanyeri a szabad királyi város jogállást, mások ezt sokkal hosszabb küzdelem után érik el. De minden esetre egy modem igazgatás mind a városokban, mind a megyékben a XVIII. században létrejött. Azok a megyék és városok, melyek a történelem kegyelméből kevésbé voltak érintve a pusztításban, azok hamarabb élednek föl, vagy ha úgy tetszik nem is voltak ilyen „csipkerózsika álomba" merülve. Mindenesetre ott már a XVII. században szervezettebb levéltári működés kimutatható a mai Magyarországon ilyen, pl. Sopron városa, amit nem lehet nem említeni. De a Felvidék számos ilyen települését és megyéjét lehetne a megyei levéltárak, pl. a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek első példányát Zólyom megyéből 1500-ból őrizték meg. Itt, Tolnában a szerencsétlenebb sorsú helyen, nyilván a XVIII. század az, amikortól ezek a dokumentumok folyamatosan rendelkezésre állnak. És amit mi most ünneplünk, az a levéltár 275. évfordulója. Annak az is az oka, hogy a felvilágosult abszolutizmus államszervezete már nagy súlyt fektetett arra, hogy nemcsak állami szinten, hanem a megyei igazgatás, tehát a közigazgatás középső szintén is valóban működő és a hivatalt jól szolgáló levéltárak, Archívumok jöjjenek létre. Ezek a megyei levéltárak természetesen a távolabbi múltra is visszatekintenek. De amikor már hivatásszerűen levéltárost alkalmazott, és hivatásszerűen egy önálló intézménnyé vált, ez esik a XVIII. század második felére. Néhol kicsit korábban, néhol kicsit későbben, de ennek a sorába illeszkedik be a mai évfordulónk. A második elem, amit kiemelnék a magyar levéltárügy fejlődéstörténetéből a családi levéltárak tömegesedése, és egyre jelentősebbé válása. Ahogy mondtam az állami, egyházi, a városi és a megyei mellé fölzárkóznak azok a döntően hitbizománnyal bíró hatalmas családok, amelyek -ugye néha megyényi nagyságrendű területet birtokolnak-, s egy ekkora birtok igazgatása hivatalszerűség nélkül elképzelhetetlen.