Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...

ző egykori kisnemesség elszegényedett tagjai számára már egyegy, a vármegye segédszemélyzetében betöltendő állás is nagy jelentőséggel bírt, addig a középbirokosság több tagja számára a vármegyénél betöltött magas tisztség egyúttal az országos hivatali vagy politikai karriert megelőző állomásnak bizonyult, mint például Simontsits Béla, Simontsits Elmér, vagy akár Perczel Dezső 97 esetében. Habár megyénk irányításában az általunk tárgyalt korszak végéig megőrizte döntő, jellegadó állásait az egykori középnemesség, a dualizmus kori megyebizottság összetételében meghatározó részt képeztek az 1848 előtti megye életéből kizárt rétegek. így a megye népességében betöltött számarányához képest igen figyelemreméltó számban képviseltette magát a zsidóság, amelynek száma a 220 virilis között 50-80 között alakult. Ez általában az egész megyebizottságra vonatkozó számuknak is megfelelt, hiszen választások útján igen ritkán kerültek be, ami egyúttal azt jelentette, hogy a zsidók - jellemzően földbérlőként, kereskedőként, illetve szabadfoglalkozású (ügyvéd, orvos) értelmiségiként, néha ipari üzem tulajdonosaként, földbirtokosként - hozzávetőlegesen a törvényhatósági bizottság 12-18 %-át adták. Azonban Tolna vármegye dualizmuskori törvényhatósági bizottságának legszámosabb csoportját a parasztképviselők alkották. Számuk általában 100 körül volt, de volt amikor a megyebizottság 25 %-át is kitette. Bár, mint szóltam róla, az ott betöltött szerepük nem volt ugyan jelentős, de csupán azáltal, hogy a megyebizottság tagjai voltak, betekintést, beleszólást nyerhettek a megye ügyeibe, s általában a csak az államosítás elvi kimondásig jutott (1891:33. tc). CSIZMADIA 1976. 225-236. p. Az alispáni tisztséget 1877-87 között betöltő Perczel Dezső a Bánffykormányban belügyminiszter (1895-99), Tisza István első miniszterelnöksége alatt pedig a képviselőház elnöke (1903-04) volt. Perczeit az alispáni tisztségben követő (1895-ig) Simontsits Béla 1897-től a belügyminisztérium vármegyei FŐOSZTÁLYÁNAK vezetője, míg fia, az alispáni tisztet 1907-12 közt betöltő Simontsits Elemér 1914-tól a képviselőház alelnöke, majd az I. viláháború alatt az Országos Hadsegélyező Bizottság elnöke volt. DOBOS GYULA: Perczelek. Babits Kiadó, Szekszárd 2001., 165. p. Tolnavármegye 1904. december 11. 1-2. p., Révai Nagy Lexikon XVI., Budapest 1924. 816. P-