Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...
közigazgatás kérdéseibe. Ennek szocializáló hatásai felbecsülhetetlenek. Ez is segítette a parasztság képviselőinek a későbbi, komolyabb, országos szintű fellépését, politikai szerepvállalását. Az 1890-es évek végén, a katolikus Néppárt jelöltjei fényében megfigyelhető az iparos réteg mellett a parasztság bizonyos fokú függetlenedése a megye jellegadó, közjogi kérdésekben megoszló politikai erőitől. Tárgyalt korszakunk végén az agrárius mozgalom, illetve a megyénkben is megjelenő agrárszocialista jellegű szervezkedések hatásaként a parasztság önálló, öntudatos irányzatai - gondoljunk csak Nagyatádi Szabó István 1908-ban megalakuló kisgazdapártjára - is megfogalmazódtak, illetve képviselőik jelen voltak a vármegyeház falai közt. Az 1910-es évekre megyebizottsági taggá választották például a Szekszárd képviselőtestületében szinte szabályszerű frakcióként működő kisgazdák egyik vezetőjét, Szulimán Györgyöt, akinek megyebizottsági tagsága sokkal hosszabb életű volt, mint a radikálisabb irányt követő, Somogy és Tolna területén Szabad Gazdák Egyesülete néven függetlenségi parasztmozgalom szervezésén dolgozó Szemere Kálmár 28 ne. Mint látható a dualizmus időszakának végén megyénk törvényhatósági bizottságát sem kerülték el a fellendülő kisgazda mozgalmak, azonban a parasztság, és vele együtt a kereskedő, iparos, sőt kifejezetten kispolgári rétegek országos szintű szerepvállalását csak az 1919-et követő évek hozták el. A két világháború között, gyökeresen eltérő nemzetközi, társadalmi, politikai, lélektani környezetben, s nem utolsó sorban az új választási rendszernek köszönhetően a parasztság önálló politikai képviselete, a kisgazdpárt országos tényezővé, 1920-ban például a parlamenti választásokgyőztesévé vált. A kispolgári rétegek érdeke nemcsak hogy hangsúlyozott részeivé váltak pártok, mozgalmak programjainak, hanem e rétegek aktív politikai szerepvállalására is sor került. Az erőteljes szociális követeléseket, földbirtokreformot hirdető Szemere ellenében már megválasztása meghiúsítása érdekében lépéseket tett a megyei közigazgatás, megyebizottsági tagságától megfosztani pedig közel egy év elteltével sikerült csak. Szemere addig is felhasználta a megyei közgyűlések nyilvánosságát, hogy programját ismertesse. CSEKÖ 2002. 37-38, 50-51. p.
