Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...
megillető politikai jogokat, így akár az országos jellegű ügyekben történő vélemény-nyilvánítás, és annak felirat formában való felterjesztésénekjogát. A dualizmus korában alkalmazott megfogalmazás szerint a törvényhatósági bizottság képviselte a "megye egyetemét", mai szóhasználattal egyetemességét, a megye egészét. Ennek megfelelően a törvényhatósági bizottság tagjait választották, azonban csak felerészben. Ugyanis szakítva az eredeti, még reformkorban megfogalmazott elképzelésekkel, ezáltal szűkítve a népképviselet elvén, a bizottságok felét a megye legnagyobb adófizetői tették ki. E legvagyonosabb réteg tagjait hívták virilistáknak. Tehát a virilizmus a megye területén legnagyobb egyenes állami adót fizetők automatikus megyebizottsági tagságát jelentette. (Az adott évre érvényes virilista jegyzékét az előző év végén, az aktuális adókimutatások alapján állították össze.) Az 1848-as eszmékkel szakító és a népképviselet elvét sértő szabályozással a kormány, indoklása szerint nem akarta a "választási esélyektől függővé tenni" azon tehetős rétegek bizottságba jutását, "akik az önkormányzat tetemes költségeihez... a legnagyobb mértékben járulnak s a jótékony intézetek gyámolítására s a közhasznú beruházások eszközlésére elsősorban hívatvák. ". 7 E kétségtelenül valós indok mögött azonban a kormány azon hatalompolitikai számítása is meghúzódott, hogy a megyékben a vagyonosok révén nemcsak a társadalmi stabilitást, hanem a kormányhoz lojális többség kialakulását is elősegítse. Ezeket az 1860-as évek végén leginkább az Alföldön terjedő demokrata körök, és az ahhoz kapcsolódó, a társadalmi átalakulás mértékét keveslő elégedetlenségi mozgalom, illetve a kiegyezésben foglaltak Q ellentmondásos fogadtatása veszélyeztette. A virilizmus intézménye mindamellett a törvény megalkotásának idején, tehát az 1860-1870-es években igen elterjedt volt Eu7 Idézi: CSIZMADIA SÁNDOR: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 119120. p. 8 SZEKFŰ GYULA: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, 1989. 210-227. p.; Magyarország története 1848-1890 (6/2. kötet), Főszerk.: Kovács Endre, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. 823-830. p.
