Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...

megillető politikai jogokat, így akár az országos jellegű ügyekben történő vélemény-nyilvánítás, és annak felirat formában való fel­terjesztésénekjogát. A dualizmus korában alkalmazott megfogalmazás szerint a tör­vényhatósági bizottság képviselte a "megye egyetemét", mai szó­használattal egyetemességét, a megye egészét. Ennek megfelelően a törvényhatósági bizottság tagjait választották, azonban csak fele­részben. Ugyanis szakítva az eredeti, még reformkorban megfo­galmazott elképzelésekkel, ezáltal szűkítve a népképviselet elvén, a bizottságok felét a megye legnagyobb adófizetői tették ki. E leg­vagyonosabb réteg tagjait hívták virilistáknak. Tehát a virilizmus a megye területén legnagyobb egyenes állami adót fizetők automatikus megyebizottsági tagságát jelentette. (Az adott évre érvényes virilista jegyzékét az előző év végén, az aktuális adókimutatások alapján állították össze.) Az 1848-as eszmékkel szakító és a népképviselet elvét sértő szabályozással a kormány, indoklása szerint nem akarta a "válasz­tási esélyektől függővé tenni" azon tehetős rétegek bizottságba jutását, "akik az önkormányzat tetemes költségeihez... a legna­gyobb mértékben járulnak s a jótékony intézetek gyámolítására s a közhasznú beruházások eszközlésére elsősorban hívatvák. ". 7 E kétségtelenül valós indok mögött azonban a kormány azon hata­lompolitikai számítása is meghúzódott, hogy a megyékben a va­gyonosok révén nemcsak a társadalmi stabilitást, hanem a kor­mányhoz lojális többség kialakulását is elősegítse. Ezeket az 1860-as évek végén leginkább az Alföldön terjedő demokrata kö­rök, és az ahhoz kapcsolódó, a társadalmi átalakulás mértékét ke­veslő elégedetlenségi mozgalom, illetve a kiegyezésben foglaltak Q ellentmondásos fogadtatása veszélyeztette. A virilizmus intézménye mindamellett a törvény megalkotásá­nak idején, tehát az 1860-1870-es években igen elterjedt volt Eu­7 Idézi: CSIZMADIA SÁNDOR: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. szá­zadtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 119­120. p. 8 SZEKFŰ GYULA: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, 1989. 210-227. p.; Magyarország története 1848-1890 (6/2. kötet), Főszerk.: Ko­vács Endre, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987. 823-830. p.

Next

/
Thumbnails
Contents