Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...

rópa nyugati felén. A felívelő kapitalizmus időszakában elsősorban a feltörekvő társadalmi réteg, az ipari és kereskedelmi tőke illetve a vagyonos polgárság képviselőinek érdekeit volt hívatva érvényesítni a különböző önkormányzatokban, helyhatóságokban. Természetesen a dualizmus kezdeti időszakában hazánkra még nem ez volt a jellemző. Vidéken a virilizmus ekkor még elsődlegesen - és az első helyeken - a nagybirtokkal rendelkező arisztokráciát illetve középbirtokos nemesség tagjait, illetve a honorácior eredetű értelmiséget jutatta automatikusan a megyebizottságba. Az elhangzottakon túl a virilizmus bevezetésében jellegzetesen magyar sajátosságként, nemzeti szempontok is szerepet játszottak. Ugyanis a törvény alkotói a virilizmus intézményétől várták, hogy a nemzetiségi vidékeken elterülő megyékben a nemzetiségeiknél (szlovák, rutén, román) általában tehetősebb magyarság, - esetleg németség - virilistáinak segítségével lehet elejét venni az erőteljesebb nemzetiségi törekvéseknek. Tolna megye törvényhatósági bizottsága a dualizmus korszakában végig 440 tagot számlált, melynek felét, 220 tagot a legnagyobb adófizetők adták, míg a fennmaradó 220 tagot a választás útján bekerültek tették ki. A népképviselet elvének érvényesülése, és természetesen a megválasztottak összetételének szempontjából sem volt lényegtelen, hogy a törvényhatósági választások kapcsán a választójogosultak körét milyen körben határozta meg a szabályozás. A magas cenzussal sújtott, a népességnek csak 6-7 %-át kitevő országgyűlési választásoknál alkalmazott választójog, illetve az igen széles, gyakorlatilag minden adófizetőt, önjogú férfit magába foglaló községi választójog közül végül az előbbit, tehát a jóval szűkebb választójogot érvényesítették a törvény alkotói. Tolna megyében 14000 és 20000 ezer között mozgott a választók száma; az előbbi érték a dualizmus korának elejére, míg az utóbbi a végére voltjellemző. Ez utóbbi érték a megye felnőtt férfi lakosságának közel 27 %-át tette ki.

9 E mérsékelt szám kifejezi, hogy a központi államhatalom, a magyar kormány szempontjából mekkora fontossággal bírtak a vármegyék, hiszen nem engedték széle9 CSEKŐ ERNŐ: Törvényhatósági választások Tolna megyében 1871-1917. In: Tolna megyei LEVÉLTÁRI füzetek (Tmlf) 10., Szerk.: Dobos Gyula, Szekszárd, 2002. 12-13. p.