Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...
Az 1848-ban Kossuth Lajos által beterjesztett, az áprilisi törvények keretében elfogadott XVI. törvénycikk annak ellenére, hogy a megyék kérdését csak átmeneti időre, és képlékeny módon szabályozta, komoly lépéseket tartalmazott a népképviselet irányába. 2 Ezen túl az 1848. évi áprilisi törvényekben testet öltött polgári forradalomjelentős mértékben módosította a megye szerepét. A népképviseleti alapon szerveződő országgyűlés, illetve maga a képviselőválasztás intézményének megalkotása jelentősen szűkítette le a megyék országos politika szintjén betöltött közvetlen szerepét. Azonban az 1849-et követően történtek, a Bach-rendszer berendezkedése és időszaka sokakban felerősítette, hogy hiba volt, és hiba lenne véglegesen lemondani a megyék több évszázados politikai jogairól, alkotmányvédő szerepéről. Mindamellett az 1867. évi kiegyezést követően a létrehozandó, egységes, polgári, s nem utolsó sorban nemzeti állam kereteivel, szerkezetével nehezen voltak összeegyezhetők a feudális eredetű autonómiák - vármegyéken kívül a szabad királyi városok, székely, szász székek, stb.. A vármegyék kérdésének rendezését is magába foglaló közigazgatási reform ügyében az Andrássy-kormánynak így saját politikai hátországát jelentő, ugyanakkor erőteljesen a vármegyéhez kötődő birtokos nemességgel kellett megegyezésre kellett jutnia. Ez annál is nehezebbnek ígérkezett, mert a megyéknek igen komoly jog- és hatáskörökről kellett lemondaniuk. 4 Ez részben már 1848-49-ben megtörtént, hiszen a forradalmat követő, a polgári álam kívánalmai szerint is szerveződő központi hatalom vagy lések (1807-1847). In. Tanulmányok Tolna megye történetéből (TTmt) VIII., Szerk.: K Balog János, Szekszárd, 1978. 125-174. p. 2 A politikai jogok keretei közé frissen beemelt rétegek képviselői is részt vettek azon a szélesebb alapon összehívott gyűlésen, melynek feladata volt a végleges szabályozásig a közgyűlés hatáskörét átvevő állandó bizottmány választása. Tolna megyében ez 1848. május 1-én történt meg, az ekkor megválasztott állandó bizottmány 318 tagból állt. HORVÁTH ÁRPÁD: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872 között In: TTmt VIII. 177-179. p. 3 STIPTA István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Osiris Kiadó, Budapest, 1995. 70-154. p. 4 Gondoljunk csak bele, milyen önkorlátozást és mekkora lemondást igényelt ez elsősorban a nemesi vármegye politikai ÉLETÉBEN, a táblabírók világában szocializálódó idősebb generáció részéről.