Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Csekő Ernő: A népképviselet érvényesülése ...

Az 1848-ban Kossuth Lajos által beterjesztett, az áprilisi törvé­nyek keretében elfogadott XVI. törvénycikk annak ellenére, hogy a megyék kérdését csak átmeneti időre, és képlékeny módon sza­bályozta, komoly lépéseket tartalmazott a népképviselet irányába. 2 Ezen túl az 1848. évi áprilisi törvényekben testet öltött polgári for­radalomjelentős mértékben módosította a megye szerepét. A nép­képviseleti alapon szerveződő országgyűlés, illetve maga a képvi­selőválasztás intézményének megalkotása jelentősen szűkítette le a megyék országos politika szintjén betöltött közvetlen szerepét. Azonban az 1849-et követően történtek, a Bach-rendszer beren­dezkedése és időszaka sokakban felerősítette, hogy hiba volt, és hiba lenne véglegesen lemondani a megyék több évszázados poli­tikai jogairól, alkotmányvédő szerepéről. Mindamellett az 1867. évi kiegyezést követően a létrehozandó, egységes, polgári, s nem utolsó sorban nemzeti állam kereteivel, szerkezetével nehezen voltak összeegyezhetők a feudális eredetű autonómiák - várme­gyéken kívül a szabad királyi városok, székely, szász székek, stb.. A vármegyék kérdésének rendezését is magába foglaló köz­igazgatási reform ügyében az Andrássy-kormánynak így saját po­litikai hátországát jelentő, ugyanakkor erőteljesen a vármegyéhez kötődő birtokos nemességgel kellett megegyezésre kellett jutnia. Ez annál is nehezebbnek ígérkezett, mert a megyéknek igen ko­moly jog- és hatáskörökről kellett lemondaniuk. 4 Ez részben már 1848-49-ben megtörtént, hiszen a forradalmat követő, a polgári álam kívánalmai szerint is szerveződő központi hatalom vagy lések (1807-1847). In. Tanulmányok Tolna megye történetéből (TTmt) VIII., Szerk.: K Balog János, Szekszárd, 1978. 125-174. p. 2 A politikai jogok keretei közé frissen beemelt rétegek képviselői is részt vet­tek azon a szélesebb alapon összehívott gyűlésen, melynek feladata volt a végleges szabályozásig a közgyűlés hatáskörét átvevő állandó bizottmány vá­lasztása. Tolna megyében ez 1848. május 1-én történt meg, az ekkor megvá­lasztott állandó bizottmány 318 tagból állt. HORVÁTH ÁRPÁD: A megyei ön­kormányzat működése Tolnában 1848-1872 között In: TTmt VIII. 177-179. p. 3 STIPTA István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Osiris Kiadó, Budapest, 1995. 70-154. p. 4 Gondoljunk csak bele, milyen önkorlátozást és mekkora lemondást igényelt ez elsősorban a nemesi vármegye politikai ÉLETÉBEN, a táblabírók világában szocializálódó idősebb generáció részéről.

Next

/
Thumbnails
Contents