Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában

A modern nagyipar kialakulása és térhódítása természetesen nálunk is a hagyományos iparűzés válságát vonta maga után. „Ez a hazai ipar legszomorúbb korszaka: - írta az egykorú statisztikus, Láng Lajos az 1870-es évekről - egyes iparágak, amelyek nem bírták meg a nagy iparral való versenyt, egészen elpusztultak... Ilyen első sorban a fonó- és szövőipar, amelyből előbb minden ágnak számos képviselője volt hazánkban, ma ezek az iparágak majdnem teljesen meg vannak semmisítve ...A fonó- és szövőiparon kívül legjobban megérezték a nagyipar versenyét: a bőripar - a tímárok és cserzővargák eltűnnek, a vegyészeti ipar szappanfőzés és gyertyamártás, a kis fém- és mechanikai ipar. " Az 1880-as évek elején a népszámláláskor összeírt 750 ezer főfoglalkozású ipari kereső mellett még 760 ezer olyan nőről, s mintegy 40 ezer férfiről olvasunk jelentést, akik a mezőgazdasági főfoglalkozás kiegészítéseképpen háziipari tevékenységet folytattak, főleg házi szükségletre fontak és szőttek. A Dunántúlon, a Kis- és Nagyalföldön az önellátó háziipari tevékenység már csak alárendelten és szórványosan játszott szerepet az agrárnépesség ipari szükségleteinek kielégítésében. Az ország keleti és délkeleti részében a parasztság még túlnyomórészt házilag készíti ruházatát, jelentették az aradi, a brassói és a debreceni kamara területéről. A kolozsvári kamara területén 204 ezer falusi házban 47 ezer szövőszéket írtak össze a háziipari felméréskor, de a helyi viszonyokat ismerők szerint a valóságban legalább 50-60 ezer volt. „A falusi nép 9 tizedrészének egész öltözéke azon szövetből kerül ki, amelyet maga készít." Az Északkeleti-Felvidéken is ezrével voltak még szövőszékek falusi házakban, de az Alföldön már csak elvétve akadt egy-egy. Természetesen ez a nagyarányú beruházási tevékenység, a gyors gazdasági növekedés, a gazdasági szerkezet átalakulása erőteljesen hatott a lakosság életszínvonalára, életminőségére, mindennapi életviszonyaira is. Új társadalmi rétegek születtek, s néhány évtized alatt milliós nagyságrendűvé növekedtek, sajátos életformát alakítva ki, pl. a nagyipari munkásság. Jelentősen kiszélesedett a polgári jellegű ipari és kereskedelmi vállalkozói réteg, a köz- és magántisztviselők csoportja és az értelmiség. Megnövekedett a mobilitás, sűrűsödött, differenciálódott a kom-