Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában

Elsősorban a közös piacnak köszönhető, hogy a magyar gazdaság vezető szektora, a mezőgazdaság az 1873-as válságot követő depresszió és az európai gabonaértékesítési válság idején is megőrizte dinamizmusát. Az amerikai, az orosz és a romániai gabona és liszt versenye, valamint a közép- és nyugateurópai országok fokozódó elzárkózása miatt a magyar gabona és liszt elvesztette vámkülföldi piacait. A közös vámterület viszont továbbra is növekvő mértékben vette fel a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termékeit. Ugyancsak kiemelt szerepet játszott a közös piac a magyar gazdaság modernizálása és fejlesztése szempontjából szükséges, de itthon rendelkezésre nem álló termelési tényezők, a tőke és a szakképzett munkaerő importjában is. Mennyiben sikerült elérnünk a kitűzött célt: az európai átlaghoz való felzárkózást? Ez kétségkívül nem sikerült teljesen, mert a világháború és Trianon megszakította a növekedési folyamatot. De relatíve jobban sikerült, mint bármikor később a 20. század folyamán. A magyar gazdaság fejlettségi szintje és teljesítménye és a vezető európai országok között az első világháború előtt korántsem tátongott akkora szakadék, mint manapság. Ezt jól szemlélteti az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) értékeinek összehasonlítása. Magyarországot ebben az esetben a mai országterületre átszámított érték (516 K) képviseli Az összehasonlítás azt mutatja, hogy 1913-ban az élenjáró közép- és nyugateurópai országokban az egy lakosra jutó hazai termék 50-80 %-kal volt magasabb a magyarországinál, egyedül az Egyesült Királyságban volt több mint kétszerese a magyarnak. Olaszországgal pontosan egy szinten álltunk akkor, Spanyolországban, Portugáliában és Japánban alacsonyabb volt az egy lakosra jutó GDP mint nálunk. Mint a 3. ábrán látható, ma ezekben az országokban 4-8szor magasabb ez az érték, mint nálunk, azokban az országokban is, amelyekkel akkor egy szinten álltunk, vagy éppen mögöttünk voltak. A gyors gazdasági növekedéshez a gazdaság valamennyi szektora hozzájárult. A magyar mező-és erdőgazdaság növekedési ütemét a korabeli Európában csak Svédországé múlta valamivel felül. (4. ábra). Ipari termelésünk fejlődési üteme pedig európai