Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Katus László: Hazánk és régiónk a dualizmus korában

ben. Ami pedig a cukorfogyasztást illeti, szintén éppen az 1880-as években gyorsul meg a cukorrépa vetésterületének és termésének gyors ütemű növekedése. A cukorrépa-termelés bővülésével párhuzamosan sorra alapították a modern cukorgyárakat, s a cukortermelés, amely az 1880-as évek elején még 39 ezer tonna volt, a világháború előtt már megközelítette az évi félmillió tonnát. Ekkor a magyar kivitelben a liszt és a szarvasmarha után a búzával holtversenyben a cukor foglalta el a 3-4. helyet, évi 100 millió koronát meghaladó értékkel. A cukorkivitel fontosságát mutatja, hogy túlnyomórészt a Monarchián kívüli országokba, jelentős részben a tengeren túlra irányult, s a vámkülföldi kivitel legjelentősebb tétele volt. De a hazai fogyasztás is számottevően emelkedett: 1913-ban már elérte a fejenkénti 9,7 kilogrammot. A cukoripar esetében arról sem lehet megfeledkeznünk, hogy szezonális jellegénél fogva az agrárnépesség egy része számára kiegészítő kereseti lehetőséget biztosított a mezőgazdasági munkák holt idényében. A korszak fontos, a lakosság mindennapi életviszonyait gyökeresen átalakító népesedési jelensége a népesség városokba tömörülésének, az urbanizációnak a meggyorsulása, különösen a századfordulón. 1880 és 1910 között a városi jogállással rendelkező települések (131, illetve 138) népessége - Horvátország nélkül 2,1 millióról 3,7 millióra növekedett, az ország lakosságának 15,4 %-áról 20,2 %-ra. Ha az urbanizációt vizsgáljuk, nem elégedhetünk meg a városi jogállású települések figyelembe vételével, hanem ki kell terjeszkednünk a nagyobb községekre is. A tízezernél több lakossal bíró települések száma ez alatt a 30 év alatt 92-ről 145-re, lakosságuk 2,2 millióról 4,3 millióra növekedett (15,8 %ról 23,6 %-ra). A dualizmus kora a leglátványosabb fejlődést a gazdaság terén produkálta. A nemzeti jövedelem, illetve pontosabban: a bruttó hazai termék (GDP) 1867 és 1913 között (változatlan, 1913-as árakon számítva) 2,3 milliárd koronáról 8,1 milliárdra emelkedett, azaz csaknem megnégyszereződött. Az egy lakosra jutó hazai termék ugyanezen idő alatt 176 koronáról 435 koronára növekedett. Az átlagos évi növekedési ütem a teljes hazai termék esetében 2,7 %, az egy lakosra jutó érték esetében 2 % volt. Ennél