Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Gecsényi Lajos: A magyar levéltárak és az EU
lő tájékoztatás, a levéltári anyaghoz történő hozzáférés elősegítése (hagyományos és digitális segédletek készítése) terén. A feladatot viszont ma már a tartalmilag minél részletesebb, (napirendi jegyzékek, adatbázisok) és gyorsan (a világhálón) elérhető, illetve a különleges igényeket (pl. a családtörténeti kutatásokat) kielégítő, célszerűen csapatmunkában készülő tájékoztató anyagok összeállításajelenti. Miként ezt a Magyar Országos Levéltárnak a középkori oklevelekről, a királyi könyvekről, az urbáriumokról, a minisztertanácsi napirendi jegyzékekről közre adott digitális segédletei és a honlapján keresztük elérhető „fond-x" adatbázisa példázza. Ebben az összefüggésben szabadjon utalnom arra a speciális helyzetre, amibe a magyar levéltárak a tágabb értelemben vett, tíz új tagra kiterjedő bővítés esetén kerülnek. Ez ugyanis szomszédaink közül Szlovénián kívül Szlovákiát is magában foglaja, azaz lehetőséget ad a levéltárak szá-ára - Ausztria bevonásával - egy a történelmi közösségen alapuló nagyon pozitív középeurópai regionális kooperáció kialakítására. Márpedig a regionalitás az Unió létének egyik sarkkövét jelenti. Aligha van annál kézenfekvőbb, hogy Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Csehország részvétel-vei - esetleg Románia bevonásával - megkezdődjék az európai és a nemzeti kulturális örökség részét képező, közös történelmi ismérvek által meghatározott levéltári anyag modern eszközökkel történő feldolgozása és minél szélesebb körben való hozzáférhetővé tétele. Az ilyen típusú együttműködésre a magyar levéltárak egyébként már eddig is számos helyi jellegű példával szolgáltak, nyugodtan mondhatjuk, hogy nincsenek hátrányban egyetlen országgal szemben sem, sőt bizonyos helyzeti előnnyel is rendelkeznek. Utalunk Baranya, Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom, Hajdú-Bihat és Szabolcs-Szatmár Bereg különböző szintű kapcsolataira, amelyek közül nyíregyházi kollégáink kezdeményezése közös segédletek kiadására különösen példamutató. Természetesen a történeti adottságok nem csupán a határ menti megyék számára teszik lehetővé azilyes fajta összefogást. Éppen Tolna megye az, ahol a német vonatkozások szinte kínálják a projekteket - az állományvédelemtől a német nyelvű írásbeliség vizsgálatáig - például a Baden-