Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)
Dr. Gecsényi Lajos: A magyar levéltárak és az EU
levéltárügyére vonatkozó alapvető információkat. Elve azzal, hogy ezekre a tanácskozásokra kezdettől fogva meghívták a felvételre váró országok illetékes levéltári vezetőit, a Magyar Országos Levéltár minden esetben képviseltette magát. Ezzel jelezni kívántuk, hogy mi magunk is fontosnak és megkerülhetetlennek tartjuk az Európai Közösségen belül a levéltárak együttműködésének az erősítését, az ebben rejlő lehetőségek kihasználását. Az 1999 tavaszán Koblenzben tartott ülésen hozott határozatnak megfelelően viszont sikerült elérni, hogy Brüsszelben, a központi apparátus mellett, a Belga Királyi Levéltár hathatós támogatásának köszönhetően, létrejött egy olyan referensi poszt, ami támpontot jelent a levéltári érdekek érvényesítéséhez. Az, hogy ezt a munkakört egy igen tapasztalt levéltáros, Patrick Cadell, Skócia egykori nemzeti főlevéltárnokat látja el, biztosíték a levéltárak megfelelő képviseletére. Noha nem feladatom a magyar levéltárak helyzetének az elemzése, erre nem is vállalkoznék ebben a keretben, mégsem térhetek ki az elől, hogy utaljak azokra a kérdésekre, amelyek a csatlakozás feltételrendszerét képezik a hazai oldalon. Elöljáróban újra és újra alá kell húznom, hogy az integráció nem az alapstruktúrák kiépítéséhez, hanem a tartalmi fejlesztésekhez ad majd a maga idején pályázati támogatást. Olyan jellegűt, ami egy meghatározott elképzelés célzott megvalósításához szükséges. (A „szegény rokon" szindrómán Európa már régen túllépett!) Számítógépes nyelven azt is mondhatnám, hogy nem hardvert ad, hanem szoftvert. Ez a magyar levéltárak számára is elfogadható kiinduló pont. Annál is inkább, mert több olyan területen endelkeznek előnyökkel, amelyek az uniós tagországok levéltárait tekintve sem lebecsülendők. Mindenekelőtt van egy alapvető és nagyon fontos előnyünk. Ez pedig a magyar levéltárügy demokratikus államberendezkedésnek megfelelő jogi szabályozottsága, amely világos működési kereteket biztosít minden irányban még akkor is, ha finomításokra, módosításokre szükség volt és nyilvánvalóan szükség is lesz. A 3 Lásd erről is Gecsényi Patricia Első lépések a levéltárak közötti együttműködés megteremtésére az Európai Unióban c. cikkét. Levéltári Szemle 2000. I. 34-46. p.
