Levéltárügy múltja, jelene és jövője. VII. Levéltári Nap 2002. szeptember 3. - Tolna megye a dualizmus korában. VIII. Levéltári Nap 2003. szeptember 3. (Szekszárd, 2003)

Dr. Szögi László: A magyar levéltárügy évszázadai

foglalták írásban az uralkodó, vagy a legfőbb feudális méltóságok előtt folyatott ügyeket és az írásban foglalt dokumentumok valahol a királyi udvarban már egy levéltárban, egy Archívumban megőrzésre kerültek, E mellett a magyar levéltárügy kezdeteinek rendkívül izgalmas intézményei a hiteles helyek. A hiteles helyek (locus credibilis latinul) azok a speciális magyarországi intézmények, hadd mondjam úgy, hogy tényleg Európában szokatlan intézmények, amelyek a magánszemélyek és a társadalom számára egyaránt a közhitelűség, ha úgy tetszik, szolgáltatását biztosították. E hiteleshelyek a középkori püspöki székhelyeken, tehát a székes káptalanokban működtek egyrészt, másrészt azokban a nagyobb egyházi központokban, melyek társas-káptalanként funkcionáltak, harmadrészt legfontosabb korabeli szerzetesrendek konventjeiben. Magyarországon a bencések, a johanniták tartottak fenn döntően hiteles helyeket, és ilyenek mintegy 50-53 volt Magyarországon, közülük három volt országos jelentőségű a többiek pedig helyi jelentőségűek, de ott a magánszemélyek számára már írásba foglalták az akaratnyilvánítást, tehát végrendelkezni lehetett, adományozni lehetett, és ezeknek a dokumentumai megmaradtak a hiteles-hely levéltárában. Ma nagyon sok mindent azért tudunk a középkori magyar állam történetéről, mert ezek az egyházi levéltárak megőrizték a korabeli dokumentumokat, mert ezekben az egyházi levéltárakban a hiteles-helyek közreműködésével határjárásokat eszközöltek. A határjárási oklevelekben leírták a falvak nevét, sőt bizonyos földrajzi támpontokat, kiemelt földrajzi helyek nevét. Tömegével tudunk az Árpádkori Magyarországról olyan földrajzi neveket, amelyek, ha nem lettek volna ezek a hiteles-helyi levéltárak, ma fogalmunk sem lenne róluk. A levéltár tehát egyrészt megőrizte már a korai Árpádkori szakaszból a történelmi Magyarország a királyi Magyarország legfontosabb történelmi, földrajzi és hivatali működésének emlékeit. Nem szabad elfelejtkezni ebben a környezetben arról sem, hogy már az Árpádkor, természetesen a végső szakaszában a XIII. század első felében kezdenek kialakulni Magyarországon a megyék a nemesi vármegye keretei. A nemesi vármegye létrejöttének