Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-3kenység, tartózkodás, számok nagyobb minden más nemzetbélieknél, t.i. 106.276-ra megy és laknak negyvenhárom tiszta, és harminc vegyes helységben." A németek számát 79.580, a rácokét 4.113, a zsidókét 3.842, a tótokét 870 főben jelölte meg. A vármegyében 1828-ban 16 mezőváros, 92 falu és 86 puszta volt. /2/

Az Egyed-íéle kérdőívre küldött válaszokból 8 mezőváros és 54 íalu jelentése maradt fenn. Az akkori dombóvári járás anyaga elveszhetett. /6 mezőváros és 19 falu/ Feltételezhető, hogy Egyed Antal azért nem készítette el a válaszokat feldolgozó összegzést, mert egy része már el sem jutott hozzá. A jelentést küldő többi járásból bizonyára szintén elveszett 2 mezőváros és 19 falu válasza. 110 ezer fo a jelentést küldő települések összlakossága, ami a megye korabeli lélekszámának kb. 55 %-a.

A 22 kérdésből álló kérdőív a kor kiemelkedően igényes szociológiai felmérésének is tekinthető. A részletezésből kitűnik, hogy Egyed tisztában volt azokkal az összefüggésekkel, amelyek korában meghatározták a tulajdon- és termelési viszonyokat, a munka- és jövedelmi lehetőségeket, a tanulási, művelődési, étkezési szokásokat és mindezeknek az életmód alakulására gyakorolt hatását.

Kérdéseink pontosságát és a kor műveltségi színvonalának megfelelő közérthetőségét bizonyítja, hogy a válaszok nem mutatnak félreértést. Az elveszett válaszok majd 5o %-os aránya ellenére olyan nagyságú lakossági mintáról ad képet a majd 160 évvel ezelőtti felmérés, amire az ilyen természetű mai vizsgálatok nem is tartanak igényt.

Egyed Antal kérdéseinek egy része a község históriájához tartozó esetekről tudakozódott. Nagy különbséget mutatnak a válaszok valószínűleg attól függően, hogy a lakosság tu-