Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-18

A mai értelembe vett népművelésről még nem beszélhetünk* Ugyanakkor országosan sok jelentős kezdeményezés időszaka ez* Művelődéstörténetünk a szervezett népművelés koraként tartja számon az 1825-189o-ig terjedő időszakot, melynek első szakaszára a szervezetek, egyletek megalakulása, a közösségi gondolat megfogalmazása volt jellemző.* A nemzeti egység és a pol- gári átalakulás kulturális eszközökkel való megközelítése, az ismeretek terjesztésével a politikai harc előkészítése egyet jelentett a legfontosabb haladó törekvések összefonódásával, egymást felerősítő hatásával. '

Condorcet francia enciklopádista vetette fel először a népművelés^ ^gyakorlatának megszervezését, azt, hogy ennek szolgálatába állítani a könyvtárt, a sajtót, a múzeumot és a szin- házat. Hogy Magyarországon a művelődés nemzeti ügy lehetett, elsősorban Széchenyi Istvánnak és olyan kortársaknak köszönhető, mint például Vajda Péter, akik nagyon jól tudták, hogy nincs nemzeti' felemelkedés korszerű műveltség nélkül és viszont, s hogy nincs általános műveltség a kor színvonalán álló természettudományi és technikai kultúra hijjón. A "népművelés" fogalom is ekkoí lesz közhasznú, valószínűleg Jósika Miklós irta le először.

Tolnában a kereskedelmi útvonalaktól és hajóutaktól távolabbi községek lakói nem sokat tudhattak a világ dolgairól. Nincs egyetlen utalás sem arra, hogy* pl. rokonlátogatás űrügyén, vagy egy-egy nevezetes esemény alkalmával más községbeliekkel találkoztak volna, Ezeket az alkalmakat inkább a vásárok és a piacozás kínálták, ami foglalkozásonként eltérően, de a mesterséggel együtt járt.

A dologidőn kívüli elfoglaltságok között - Pilist kivéve - nem említik sehol, hogy a lakosok között bárki is olvasna. Itt kell megjegyeznünk - és ezzel valamelyest magyarázható is a dolog -