Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-19hogy az életmódra és a szokásokra vonatkozó szinte minden válasz csak a "nemtelen népesség"-re vonatkozik. Est bizonyltja a. zombai jegyző külön levele is; "A nemeseknek számát össze Írni, minthogy az annak jussával és szabadságával ellenkezik - hatalmamban nem lévén, e tárgyban a Tisztelt Esperes Urnák eleget nem tehetek; melynek következésében a Tekintetes Földes Uraságok megnevezését és házaik összeszámolását is hagyni kénytelen voltam." /24/

Szeles zár dón és -más mezővárosokban 3em találni nyomát a könyvnek és újságoknak.. Az akkor, már félszáz éve megyeszékhely Szek- szárd - Szexárd, Szegzárd ; a jelentésekben mindhárom Írásmód olvasható - lakóinak dologidőn kívüli elfoglaltsága is a legkisebb' falvakéhoz hasonló. A majd két. ezerrel nagyobb lélekszámú Földváron mintha színesebb lenne az élet, bár a népművelés és az intézmények szerepe itt is jóval később mutatható ki. /25/

A jelentések alapján feltérképezhető intézmények döntő többsége az országos útvonalakkal keresztezett mezővárosokban volt. Ezek közül is kiemelkedő szereppel Bonyhád, Bátaszék, Földvár, Paks, Simontornya, Szekazárd és Tolna.

Egyed Antal korábbi munkáiból tudjuk, hogy a viszonylag kis lélekszámú Dombóvárt "sok szép épületek diszitik, mellyek részint az uradalmi, részint az itt szálláson fekvő Katona Tisztek lakásaik." Ozoráról azt említi, hogy a viszonylag épségben álló várat magtárnak használják. /26/

Oktatási intézmények szempontjából fontos hely Szent Lőrinc és Gyönk. Ez utóbbi református gimnáziumát messze vidékről felkeresték a német nyelvű oktatás miatt.

"Az ágostaiaknak Szent Lőr Incén, van egy esperest ségi gramma- ticális oskolájuk .....A magyarországi kisdedóvó egyesület