Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)
Az Egyed Antal-féle felmérés
-8gondolkodóbb és tanultabb lett, mivel az újságoknak a íalusi kocsmákba való elolvasása által olyan fogalmakat szivott magába, melyeket azelőtt nem ismert. A népiskolák megsokszorozódása következtében több ismeretre tett szert, mint althoz szükséges, hogy a maga társadalmi rendjében boldog legyen."/9/ 6-12 éves korra szólt a tankötelezettség. A Ratio beosztása szerint voltak egy-két osztályt heti 10-20 órában oktató, egy- tanitós falusi és kisebb mezővárosi iskolák. Tolna vármegye iskolahálózatára ez volt a jellemző. A nagyobb mezővárosi í i kisebb városi iskolákban két tanítónak volt egy osztálya. A iskolafajták tipusba sorolása szólt a nagyvárosi, három osztályos, három tanitós iskolákról is. A feudális iskolarendszer hagyományai miatt csak nagyon lassú változás ment végbe a lányok nevelése, iskoláztatása torén. A korabeli jelentések gyakran csak megjegyzik, hogy az adatok a lányokra nem vonatkoznak. Ez a fogalmazás fel-fel bukkan az Egyed-íéle összeírásban is, ami neheziti az iskolaköteles gyermekek számához történő viszonyítást. Miután 1825/27-ben az országgyűlés foglalkozott a nevelésügy kérdéseivel, a közoktatásügy általános reformján dolgozó bizottság is megvizsgálta a népoktatásra vonatkozó elképzeléseket. A javaslatokban nem volt gyökeres változtatási törekvés. Elsősorban a meglévő intézményi kereteket kivánták megreformálni. Az uj igények szerinti - de ilyen határok között tartott - korszerűsít és természetes része volt az 1820-as években kibontakozó reformmozgalomnak. A polgári jogok széleskörű kiterjesztésének igénye és szükségszerűsége szorosan kapcsolódott azokhoz a reformtörekvésekhez, amelyek az iskoláztatás, a népművelés utján kivánták fellendíteni a nép anyagi és szellemi jólétét. A kérdőivekre küldött válaszok nem adnak ugyan képet az iskolákban folyó munka színvonaláról, de valószínű, hogy a Tolna
