Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

-9vármegyei állapotokra is igazak a kortársak máshol tett meg- f igyelései.

Néhány igézetből is látható, hogy milyen lehetett az általános helyzet* "Normális oskoláink nagyobb része gyenge lábon áll, mert azokban a gyermekek olvasáson, számvetésen s a vallás nétaely czikkelyein kiviil semmit sem hallanak, semmit sem tanulnak. Sőt mindebből az igény szegény és száraz előadásnál fogva egész esztendő alatt is alig mehetnek annyira, hogy az olvasó könyvekből üggyel, bajjal olvasnak, egy papirosról másra betűket és szókat Írhassanak, a nélkül mindazonáltal, hogy elmélyök az ismeretekban gyarapodnék; a vallás czikke- lyeiből pedig egynéhányat könyv nélkül elmondjanak, a nélkül, hogy szivök szelídült és jobbult volna." /lo./

Ezeket az állapotokat erősiti meg egy másik feljegyzés is; "Nem régen betérvén egy iskolába, mintegy 12 esztendős gyermeket fölszóliták az olvasásra. Amint olvasni kezd, a mester közbe szól, hogy az ujjával mutassa is, mit olvas. Nem sok kellett, mindgyárt észre vettem, hogy a gyakori ismétlés ál- taí9§Í£ első lapot tanulta olvasni, mert mutató ujja egészen másutt járt, mint ahol a nyelve....Hátrább forditék vagy tiz levéllel, s úgy nyujtám neki a könyvet, de itt még a betűket sem vala képes összefoglalni." /II/

Mindez összefügg azzal is, hogy a legtöbb helységben rosz- szak voltak az oktatás feltételei. A tanítók jelentős része a szükséges ismeretek hiánya miatt alkalmatlan volt az oktatásra, nevelésre, az iskolaépületek elavultak, felszerelésük korszerűtlen. A pilisi református egyház feljegyzése szerint "Az oskola épülete a kártékony férgek és az árvíz árja miatt romladozott teteje náddal való Reperálást kíván.••" /12/ De nem voltak jobb állapotban az árvízveszélytől távolabbi falvak iskolái sem.