Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

A magyar nyelvnek a nemzetiségek rovására való kiterjesztése nem érződik olyan mértékben a jelentésekből, mint ahogy az a XIX.szd. elején Magyarországon megindult. Figyelembe véve azt, hogy Egyed Antal összeírása a megye elöljáróinak egyetértő támogatásával és segítségével, történt, valószínű, hogy hivatalos intézkedések előkészítéséhez is íel kívánták használni az adatokat. 1831-ben már változott a helyzet. Egy megyei előterjesztés kategórikus szabályokat fogalmazott meg német nyelvli oktatás és a nemzetiségi szokások visszaszorítása érdekében. Az erőszakos magyarositásitörekvés egyik példája a rendeletnek az a pontja, hogy "az iskolába járó gyermekek ama ruha némlit, mely a megyének több helységében a nemzeti különböztetést mintegy képezi, s fenntartya, tudniillik a rövid nadrágot és gyapjú harisnyát, okvetlen letegyék, és az oskolákra, mint köz intézetekre nézve fenn forgó tekintetnek e részbe is eleget tévén a Nemzethez, mellynek tagjává neveltetnek, minél korábban, és tellyesebben csatolják ma go ka t." /8/

A vármegyében lévő oktatási állapotok lényegében nem különböztek az országos jellemzőktől.

A magyar nyelv tanításához szükséges "tanult mesterek" beállítását már 1798-ban sürgette a vármegye tanfelügyelője. Indoklásában egyaránt hangsúlyozta a nyelvoktatással kapcsolatos hazafiul kötelességet és a földművelő szegény nép oktatásához szükséges hozzáértő, jó tanítók alkalmazásának fontosságát. A következő évtizedekben azonban alig változott a helyzet, az iskolarendszer reformja múlhatatlanul szükségessé vált.

Az ország tanügyi helyzetére még az uj, 1806-ban kiadott, második Ratió Educationis megjelenése után is rányomta bélyegét az a felfogás, amely nem erőltette az iskoláztatást, nehogy "a parasztba káros elveket" olthassanak. József nádor főhercegnek is az volt a véleménye, hogy "A paraszt-7-