Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről (Szekszárd, 1986)

Az Egyed Antal-féle felmérés

romba, civakodó, zenebonáskodó ég a jó rendszer ellensége. "Jó" tulajdonságként csak annyi, hogy a "verettetés által" azért engedelmesek. A német-lakta községek jelentéseiben kevesebb a panasz az emberi hibák és bajok miatt. Köztük is vannak pertszerretők, patvarkodók és makacsok, de jó tulajdonságokat is sorolnak; szelíd, békességes és a munkára gyors Egyed kérdőívén a jegyzők számára nagyon szokatlan lehetett az emberek tulajdonságairól faggató kérdés. Nehéz nem fel­tételezni, hogy a válaszokat elemezve eljutott volna néhány, számára is nehezen kimondható következtetésig. Pl. választ kellett volna adnia arra, hogy mi volt az összefüggés a job­bágy szelídsége és a "bot félelme" között. Vagy miért ellen­sége a "jó rendszernek" az uraság tisztjeitől távolabb élő paraszt. A kor gondolkodásmódjától mind kevésbbé volt idegen az ilyen jellegű kérdések kutatása, a valóságos okok keresé­se. A válasz még nehezen fogalmazódott, de - és ezt talán bizton lehet állítani Egyed Antalról is - sokasodott azoknak a száma, akik tudták, hogy az ország haladása és független­sége elválaszthatatlan az emrerek felemelkedésétől és sza­badságától. Néhány válasz szinte bölcs összefoglalása ennek a témakör­nek. Pl. a mázai jegyző véleménye úgy értelmezhető, hogy a falubeliek többsége műveletlen, egyaránt jó és rossz tulaj­donságokkal rendelkező emberek, akiknek rossz hajlamain azonban szép szóval, felvilágositással és tanítással vál­toztatni lehet. Ez állt legközelebb azokhoz a véleményekhez, amelyek kezdtek tartani a nép elnyomása miatti feszültsé­gektől és ezért elsősorban békés utón, "szép szóval" akar­tak "csendesíteni", amig lehetett. /7/

Next

/
Thumbnails
Contents