Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
i) Nem csak saját dolgozatok, hanem azok is feljegyeztessenek az említett mód szerint, miket valaki összegyűjtött, kiadott, vagy mikhez előszót írt, a’ folyóiratokat, mellyeket szerkesztett stb. k) Nem csak azon dolgozatok és kiadások értetnek itt, mik az academia felállása óta készültek, hanem mind azok, mellyek az író legelső fellépése óta láttak napvilágot. Végre l) a készülő, vagy már kéziratban kész vagy épen sajtó alatt levő dolgozatok bejelentését is kérem. Csak úgy nyerhetünk olly bibliographiai egészet a társaság minden tagjairól, melly nem csak igen fontos előkészületül szolgáland egy egykori literaria históriához, hanem a jelen czélnak is: t. i. a társaság minden tagjait külső helyzetök, és főleg munkálkodásaik neme és száma szerint a legteljesebben megismertetni igazán meg fog felelni. Tökéletesen bízván benne, hogy a Tekintetes Űr a kitűzött határidő alatt, e levelem’ pontjai szerint szerkesztendő feleletével meg fog örvendeztetni, magamat szívességibe ajánlván maradok a Tekintetes Úrnak Köteles szolgája Gróf Teleki Jósef Budán, julius 8. 1840. A Garay Alajos íráskészségéről fennmaradt kevés vélemény egyikét Szinyei Ferenc fogalmazta meg (Novella és regényirodalmunk a szabadságharcig. II. k. Bp., 1926. 241. p.). Egyes novellistáknál - köztük GA.: A kápolna. Regélő, 1839. - az elbeszélő technika fejlődésében Jósika Miklós hatását látta megjelenni. Pest, aug. 22. 1840 Kedves Öcsém! Folyó hó 14kén irt levélkéd annál inkább megörvendeztetett, mert már olly rég nem tudósítál, hogy levelezéseid fonalát megszakadottnak kelle mármár hinnem, - a mi mindenesetre fájt volna, a mint hogy már most s így is aggasztott, t. i. egy nem csekély fontosságú levelemre válaszolni elmulasztál, mellyre pedig magad szólítál vala fel. Azt hittem s hiszem én erről, hogy vagy meg nem értettél, vagy a levél más kezekbe jött, a mi így is, úgy is rám nézve mindig kellemetlen dolog marad. Kétszeresen örülök tehát feljövetelednek, előszer, hogy a köztünk netalán fennforgó félreértéseket kiigazítsuk, s másodszor, mert látni foglak, kit ölelni rég vágylak. Te férfiúvá s mint több felől örömemre értesíttetem, derék emberré fejlettéi, mióta láttalak; s ez nekem kétszeres ok örvendezésre, s óhajtanom, hogy keblemre szorítsalak. Jöjj bízvást és jöjj örömmel nálunk rokon keblekre talándasz, s ha mit kedvtöltésedre úgy szinte jövendődre nézve megtehetünk, megtesszük azt, én és hozzátartozóim, barátod és barátaink. Fia nekem csak pár héttel előbb nyilatkoztál volna nevelői szándékodról, most talán bizonyosra hihatnálak. Én, tudod, nem a legjobb levelezők közé tartozom, s neked nem kellene olly szorosan venni a dolgot, hogy minden leveledre választ várj, vagy engem csak akkor keress meg leveleddel, ha én megkereslek. Ipám242 243 újra pesti lakossá lévén, Pali barátunk itt van, s ez beszéli, hogy folyvást dolgozál s már „jeles francia” vagy, ez ismét szép s igen dicséretes, hogy a haladók zászlójához esküszöl. O téged egyetlen jó barátjának nevez, s szinte igen szeretné feljöveteledet; a szegény fiút csakugyan úgy fogadta apja, mint szegény sejté. Egész nap itt búsul s panaszkodik nálam. Sokszorosan tisztel- és csókokat általam. Beszélik azt is, hogy a szegszárdi plébános akar otthon tartani segédjéül; ez talán még legelfogadhatóbb lenne reád nézve, mint hallom, jól prédikálsz, s ha kedvét nye- rendenéd a plebánus úrnak s a népnek, talán egyszerre szegszárdi káplánná244 tennének, a mi mégis több tekintetben jobb volna valamelly falusi káplánságnál. Egyébiránt GARAY ALAJOSHOZ241 Szekszárdi belvárosi r. k. templom. Épült 1802-1805. Tornya 1925-ben leégett. Kriptájában nyugszik Garay János pártfogója, báró Augusz Antal, ugyanott a szintén Antalnak keresztelt apja és elsőszülött fia. A költő, sógora Babócsay Pál káplán szekszárdi szolgálata idején, jó barátságot kötött Ujváry József (1833-1850) helyi plébánossal. 242 TmL. GJ. ir. 734. 243 apósom 244 Katolikus segédlelkész Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853 ♦ 89
