Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Garay János levelezése 1827-1853

Az Emlény, akkori értelmezés szerint emlék c. évkönyv, 1837—1844 között jelent meg Heckenast Gusztáv kiadásában. Munkatársa volt pl. Eötvös József, Jósika Miklós, Kisfaludy Sándor és Kölcsey Ferenc is.

minden dolgaiban, ő egy igen derék fiú, csak tüzességéből kell egy portiót veszítenie; de hiszen majd meghűti azt is az idő. Hát mit mondjak ami jó, kedves Terkánkról, ki magát annyira szeretetre méltóvá s felejthetetlenné tette magát közöttünk itt mu- látásának olly rövid ideje alatt is, szívjósága testvéri indulatja által; még csak a kis Aki is nyugtalankodott s óhajtozott utána, sőt a Tanti névre még most is emlékezik. Reméljük azonban, hogy egészségesen, szerencsésen érkezett haza, s már eddig azt is elmondta, hogy mi mindnyájan Ordöghre készülünk télire. De biz abból megint semmi sem lett; a legnagyobb ok, melly szándékunk megmásítására bírt, a felette kedvezőtlen időjárás, mellynek kicsinyünket kitenni nem merjük - egyébiránt pedig újabb foglalatosságok megint Pesthez csatlanak. Majd csak csepeg a télen is, ha nem csurog is - a csurgással egy magyar író úgysem igen kecsegtetheti magát. Ez azonban nincs panaszkép mondva; a ki kevéssel beéri, annak sok nem kell, s okos embernek nincs többre szüksége, mint a mennyivel józanul beéri.

Házi körülményeimről ennél fogvást nincs mit írnom, gondoskodnom és fáradoznom kell, mint minden másnak, ki esze és tíz körme után él, de én örömmel dolgozom, mert gondjaimat örömökkel váltogathatom kis családomban, nőm és gyermekem körében. Kis fiam minden nap, minden órán uj örömökre fakaszt, a szoba már nem elég tágas neki, egy pillanat alatt be mászkálja minden szegleteit, s hol csak egy kis kapaszkodót talál, azonnal talpra áll s örömét ugrálva s kiabálva adja tudtunkra, hogy már ő is tud állni; e mellett gyönyörűen fejük eszecskéje, az ember nem hinné, mennyit ért, hányféle hangot tud adni magától; Terka bámulna, hogy illy rövid idő alatt, mire ment az ő Kilije. A rósz Terka! Most volna neki is legtöbb öröme, s nekünk rá legnagyobb segítségünk s épen most hagyott el! De mindezekért majd feleségem vonja őt kérdőre, ki már munkába vette böjti prédikáczióját, mellyet Terkának tartani készül, de tízezerszer félbeszakasztatik szegény a kis vitéz által, ha egyéb dolgait s egy kis portio restséget a levél írásban nem említem is.

Egyéb foglalatosságaimat illetőleg, mellyekről szinte tudni s hallani akarnak kedves szüleim, azok olly sokfélék s olly tarkák, hogy felhordani alig lehet s azokról Terka szóval eleget mondhat, minők körülbelül: a kereseti literatura a legtarkább foglalatosságokkal jár. A Honivezérrel elkészültünk úgy szinte az Emlénynyel* is. Most a Vajdától nyert köteten kívül Heckenast egy új munkával bízott meg. E kettő most foglalatosságom főkép s színjátékaim előkészítése az előadatásra: mindez elég tenni valót ad, úgy hogy reggel is gyertyavilágnál kell most dolgoznom.

Végre meg kell jegyeznem, hogy a levelűkhez csatolt holmit hiány nélkül kézhez vettük, a gyermekek leveleit, a Nina bajaderét mellyet azonnal festőbe adtunk s mellyet nem sokára kézhez vehet a Terka topánkáit, mit már mind össze voltak egy példány Honivezérrel együtt pakolva, s már kéznél volna, ha Feri bátya ígérete szerint meglátogatott volna, noha én őt hajóján egész illendőséggel még ebédre is meghíttam, ő pedig egy pohár borocskával sem kínált meg az új szegszárdiból, s így az öt pár kolbászt, mellyet édes szüléink pakétájokat érdekessé tették, csak szegény pestivel nyomtattuk le, édes szüléink s övéink egészségére, s a magunk hasznára. Kedves jó Öregek! Mi nem küldhetünk szegény kezdő gazdák még semmit viszont szívességül, mint köszönetünket, de a melly forró és szívből származott. Az Isten áldjon meg minden szíves apát és anyát, azon öröm, mellyet illy kicsi szívességeknél tapasztal a hálás gyermeki szív, bár melly örömökkel felér.

S ezekkel állandó békét s egészséget kívánva mindnyájan mindnyájoknak csókolván s rokon szívekhez szorítván ugyan mindnyájokat, feleségemmel s gyermekemmel maradván

84 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-L853