Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
ezért tisztelve s áldva nevezek apámnak, vajha nem sokára lássam őt. Élj egészségben s fogadd övéim üdvözletével egybekapcsolt testvéri csókomat Muki---------------joQpi' *Jy* Pes t, nov. 28.1839 Kedves Szüleim! Miután Kristofek Feri itt hagyta a levelet s csomót, mellyet édes Szüleim számára írtam s összekészítettem, még darab ideig vártam s kutattam, nem kaphatnék e még valamelly más alkalmatosságot, mellyel a csomót leszállíttathatnám, de mind ekkorig hiába s hiába várván, s már nem is remélvén illyet találhatni, a csomó itt marad, s ez egyszerű levelet indítom meg, vagyok kénytelen megindítani posta útján. Tehettem volna ezt egy pár nappal előbb is, de be akartam várni egy körülményt, t. i. a’ Magyar Tudós Társaság’ gyűlésének, melly £ hó 16—25keig tartott, végzéseit. Talán, gondolám magamnak, némi érdekeseket erről is írhatok majd kedveseinknek, íme itt egy levélnek másolata, mellyel f. h. 25kén csendes magányomban meglepettem. A levél a Tud. Társaság elnökétől jött s így szól:„Uram! A magyar tudós társaság nagy gyűlése; novemb 23. tartott ülésében, szavazatok többsége által Kegyedet költői dolgozatai tekintetéből levelező taggá választván, ezt ezennel hivatalosan s egyszersmind szíves örömest híréül adom; az academia azon határozatáról értesítvén egy úttal Kegyedet, mellynél fogva ez, előre meg kívánja tudni, ha az újonnan választott tag ajánlkozik-e a társaság alaprajzában kikötött szorgalmas együtt munkálkodásra, s mikben az ülések által a rendszabályok értelme szerint megbízatik, szorgalmas eljárásra. Ez iránt tehát ne sajnáljon a titoknokhoz minél előbb intézendő válaszban nyilatkozni, ki a maga idejében a szokott oklevelet is meg fogja Kegyednek küldeni. Teljes bizodalommal lévén, hogy a társaság Kegyedben szorgalmasan közre munkálkodó s részvevő társat vön fel, vagyok Kegyednek Pest novemb. 25. 1839. köteles szolgája G. Teleki József V MAGYÁR TUDÓS TÁRSASÁG RENDSZABÁSAI. I. A’ TÁRSASÁG IRÁNYA ÉS FOGLALATOSSÁGAI. 1. A’ magyar tudós lársaság a’ tudományok és szép múrcszségek minden nemeiben a’ nemzeti nyelv kiuiveketéaén igyekszik egy cdül. 2. A' hazai nyelvet egész gonddal csínosabbá és gazdagabbá fogja tenni. 3. Azt mind eredeti munkák dolgozása, mind régi és új remek írások mag} arra tétele által gyarapítja. 4. ET végre bármelly oklevelet, egyéb emléket és meg rejMc lévő kéziratot felkeresvén, a’ tudományok díszére szolgálandokat kiír. ismeretbe hozza. 5. Gondja lészen, bogy a’ nemzeti játékszín, egyik segéde a' liazai nyelv kimiveltetésének, jó darabokban szükséget ne szenvedjen. 6. Megfejté« végett feladandó kérdések ’s beküldött feleletek meg- j«Ulmazása által, a’ nemzeti literatúrai elősegíti. __________________________________ K ívül:„A m. tud. Társ. Elnökétől Nemzetes Garay János Urnák, mint a Magyar Tudós Társaság levelező tagjának. Hivatalból Pesten.” - Válaszomat benyújtván, a hírlapok által is közzé tétett már s levelem alkalmasint a hírlapokkal együtt érkezendik Szegszárdra, mellyekből édes Szüleim a többi választásokat s történteket bővebben láthatják. - A mi engemet illet, literatori pályámat fényesebben és szebben semmi sem koszorúzhatá, mint ezen országos intézettől nyert kitüntetés, melly helyet és széket ad hazám legjelesebb s legtiszteletreméltóbb férfiai közt, férfiúságomnak még alig kezdetében, fáradságos ugyan, de mégis csekély becsű munkálkodásom után. Hétfőn, azaz dec. 2-án fogla- landom el székemet. Általtérek már, édes Szüleim levelére, melyet én is, feleségem is nagy örömmel olvastunk, s mellyek között Antié* a koszorú, csak csak nem fogok én Antiban csalatkozni, az egy értelmes derék s világra való ember lesz. Fájdalom, én sem igazíthatom most útba kedves Szüléimét iránta, mert nekem sem írt, de hiszem, ha ismét állandó helyre kap, ő azt elmulasztani nem fogja. Nem kevesebbé örültünk azon is, hogy Alajos a legdíszesebb helyet nyerte el társai fölött, a ductorságot. Az Isten segítse őt Gróf Teleki József vezetésével bizottság készítette elő az alapszabályzatot (1828-1830), melyet az uralkodó hagyott jóvá (1830. július 7.). Miután az országgyűlés is megtárgyalta, nyomtatásban jelent meg a Magyar Tudós Társaság alaprajza és Rendszabásai, magyar és latin nyelven. Első ülésükön (1830. november 17.) Teleki grófot választották a társaság elnökévé. Indulásakor az akadémiának 12 vidéki és 11 fővárosi rendes tagja volt, köztük pl. Berzsenyi, Bugát Pál, gróf Festetics György, Kazinczy, a két Kisfaludy, Kölcsey, gróf Széchényi Ferenc, Vörösmarty. Antal a szitás mesterséget tanulta. Szekszárdon 14 céhbe tömörült mesteremberek szolgálták ki a lakosságot, köztük ácsok, fazekasok, kádárok, kovácsok, köpönyegszabók, szűcsök, takácsok és vargák. 231 TmL. GJ. ir. 731. Az akadémia eredeti leveléből vett idézet. GJ. ir. 8. pall. GA. átiratában is uo. 9-61. p. Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853 ♦ 83 SZÜLEIHEZ231
