Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
Költőnk napi elfoglaltsága nem hagyott számára időt a családi teendőkre. Első gyermekük megszületésekor nagy szüksége volt segítőre. Gyakran kérte szüleit, küldjék Pestre Terézt, vagy Ninát, akik szívesen mentek, - bátyjuk üzletekbe, színházba, néha bálba is elvitte őket. Már nem volt kisgyermek a szülői háznál, az 1830-ban született 12., - Mária - meghalt másfél éves korában. '39-ben Alajos 21 éves, tanulmányai és papi szolgálata hosszú időre elszólítják Szekszárdról. A 17 esztendős Antal is vándorbotot fog, költő bátyja sokat vár a „szemes gyerektől”. SZÜLEIHEZ219 aug. elején valamellyik s én azonnal leküldöm a gőzhajó fizetendő hely árát, vagy még jobb szeretném, ha talán volna pénz kezöknél s Nina azonnal jöhetne, én azt is azonnal megtéríteném, mert nem kívánhatom, hogy azzal is terheljék magokat az én jó Szüleim. Lakásom a Leopold városban van Három-korona utczában Hanzélyi ház, második emelet, az udvarban. Van itt három csinos szobácskánk s bizonyára kényelmesen s barátságosan fogunk ellakni bennök. Antal öcsémet láttam. Meglátogatott bennünket mielőtt csak álmodtuk is hogy Pesten van, pedig már Pesten túl volt, t. i, Váczon, mert Pesten, mint kedveseink tudni fogják, munkát nem kapván fölebb ment s Váczon állott műhelybe. Onnan jött el hozzánk s két napot töltött nálunk. Én a világért meg nem ismertem volna, akkorára nőtt s izmosodott, de igen derék fiú lett belőle s mind a ketten igen megszerettük őt. Kisérje áldás és szerencse útjait! mint mondá aligha tovább nem megy Győrnek s Pozsonynak Bécsbe. Mennyire szerettem volna ha köztünk maradt volna, megmondtam neki, de ő visszafelé, úgymond nem megy, hanem mindinkább előre! Kedves Szüleimnek öröme lehet benne, ez egy szemes gyerek, s ha tanácsaimat el nem felejti, keresztül viszi magát a világon. Épen most látogatott meg s megy el tőlünk clericus218 sógorom is, feleségem testvére, Pesten keresztül utaztában. Alajos öcsémtől egy igen keserű s kifakadások- kal teljes levelet hozott. Fogok neki legközelebb válaszolni, mert most kifogytam az időből. Addig is kettőre emlékeztetem: hogy borongó levelében igazságtalan irántam s másodszor, hogy nem tudom, mi az, mi neki annyira fáj - (olvashatatlan szó) ha engem hidegnek tarthat, ám lássa! Be kell fejeznem, mert a posta indul. Csókoljuk mindnyájan a kis Ákossal együtt ugyan mindnyájokat. Az Ákos már székiben ül s gagyogni kezd. Most fogai miatt gyakran kedvetlen. Az édes mamáját egészen elszítta. Szegény kedves feleségem! Ninát vagy akarmellyik húgomat ismételve kérem, jöjjön minél előbb* karjainkba. Alajos öcsém is okosan tenné, ha pénze van utazni, bennünket meglátogatni. Isten megáldja mindnyájokat Mukijuk • ••------------------------_,o Q?. ■Jo o u .»» P estről Ádassék Garay János Urnák különös tisztelettel Szegszárdon Pest, aug. 21. 839. Kedves édes Szüleim! Terka szerencsésen megérkezett*. Köszönjük ez új tanúját jó s szeretettel teljes atyás- kodásuknak irántunk. Valóban alig várhatjuk azon időt, mellyben e drága kezeket egyszer ajkainkhoz szoríthatnók, olly rég, olly rég nem láttuk egymást. Édes jó anyámat ugyan megfosztottuk jobb kezétől, de hisz ő azt gyermekeinek adta s a testvért testvérnek. Nem is fog azon szomorkodni, hogy a sors gyermekeit tőle elszállítja, hisz azokat egymásközt ime összehozza s össze még tán a többieket is, kik most elszórva vagyunk. Nagyon köszönjük azon gyengéd megemlékezést is, hogy a mama-kalács el nem maradt, igen jó ízűt ettem belőle mondhatom, mint gyermek-koromban gyakran a nyúl kenyeréből. Mi megint semmivel sem szolgálhatunk, uj helyzetem elrendelése ezer bajt okoz és okozott. 218 Babócsay Pál katolikus papnövendék. 219 TmL. GJ. ír. 729. 80 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853
