Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
Aber ich muß aufhören, den* sonst würde ich ein ganze Kanzel Rede wieder schreiben, was ich doch nicht wünschte, und keiner von uns beiden. Ich berichtige nur noch einige Neuigkeiten. Auguß Louise, jetz Frau von Eckstein ist hier du weißt es ja?, eine gute Seele, ich besuchte sie schon zweimahl, und sie ist so gut! Sie wird theilsu zu Pest, theils zu Péczel, (duweißt wie mir Péczel so lieb war:) logirenv. Es ist dir bekannt treuerste Schwester, daß wir zu Sexard drey Berge besitzen genannt Bat,Janya, und Leányvár, auch weißt du wie eingenommen ich binx, wenn ich solche Trümmer des Alterthums erblicke; genug an dem, ich schrieb ein ziemliches Gedicht von obengenannten Trümmere, und dedicirte es Louisen auf Ihre Vermählungs Feyer, du weißt wie ich Sie imery schätzte und ehrte; auch diese Huldigung nahm Sie äuserst freundlich, und vergeltete meine Mühe reichlich, deswegen ich auch imer verpflichtet bleiben werde. Ein mehreres davon mündlich, und danz wollen wir auch daß Gedicht durchlesen J t denn Der letzte Brief den ich von unsere liebe Elter haben, ist von lS-ten Jun?, vieleicht hast u teils du nähere Nachrichten, in diesem wird mir geschrieben unter andere, daß von Hern Stuhl ) hoffentlich ein beßeres Resultat zu erwarten sey, als bisher es der Fall war. Übrigens waren y j^nn alle in besten Gesundheit. Schlüßlich muß ich dir es klagen; wie leid es mir, sey daß ich Frau von Csapó nicht treffen konnte, man sagt mir sie hätte mich sprechen wollen. Welche Güte! Welche Gnad! Ich werde Sie mir schätzen wissen. Bringe Ihr Theuereste! meinen Hochachtungswollten Handkuß, wie auch Herrn von Csapó. Und nun lebe recht wohl, und vergnügt, ich küsse, und umarme dich. Dein BruderMuky---------------—«)•••(»----------------Pest. 1831. június 30-án. Igen szeretett nővérem! Drága nekem minden emlékezés az én szeretett nővéremre, de annál drágább az alkalom, mikor a véle való írásbeli szórakozásnak örvendhetek. Oly távol vagy tőlem és mégis oly közel, oly mélyen a szívemben, hőn szeretett nővérem! De talán nemsokára mind a két szív örülni fog a viszontlátásnak, s egy kölcsönös átölelés édes és élvezetes gyönyörében meg fog enyhülni. Arról is teljesen meg vagyok győződve, hogy levelünknek meg fogsz örülni, mint ahogy én is örülök, ha kezed vonását magam előtt láthatom. Avagy szükséges-é, hogy testvéri gyöngédségemet neked bizonygassam? Nem fölöslegesek a további bizonyítások? Beszéljen a szív, és te biztosan meg fogod érteni, mert mit nem értenek meg az ily rokon lelkek? Csókolj meg legdrágább nővérem, csókolj meg, és nevezz engem fivérednek! Te nekem örökké drága maradsz! De bizonyára szeretnél hallani is valamit rólam. Dolgaimat, körülményeimet, munkámat? Halld hát ezeket is, és mivel ezek a dolgok csakis robotra vonatkoznak, nem félek, hogy levelem nagyon megtelik velük, még kevésbbé, hogy megunod, így hát mindent leírok, ami nekem tért és időt kitölt, aztán bizonyára meg fogsz bocsátani a végtelen irka-firkámért. Ami a helyzetemet illeti, semmiesetre sem vagyok hajlandó neki valami hízelgő címet adni, inkább kísértésben volnék megvető kifejezések halmazával elátkozni, de most inkább ezt is hagyom, mert képzelmed egén drága nővérem, inkább egy rózsát szeretnék ültetni, mint annak tövisét. Igen, megtanultam, hogy minden helyzetemben jó képet vágjak s vidám hangulatot tartsak, ez egy felbecsülhetetlen védőszer minden búval szemben, minden aggály ellen. Szeretnék meggyőződve lenni, hogy te is így gondolkodsz. O, szeretett nővérem, mert miért A levél fordítása Garay Alajos ceruzarajza költő bátyjáról. Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853 ♦ 45
