Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Szívszerelem

Teréznek írja:„Én eddig, tudod, mindig azon panaszoltadtam, hogy rokon kebel számomra talán soha sem találkozand; ide négy hónap óta ismerni tanultam egy kedves leányt, olly lelkeset és kedvest, hogy keblem be nem töltött vágyai, úgy látszik egészen kitöltetnek. Néked őt leírni, kedvesem, most nem kívánhatod, mert részint időm és helyem nincs, részint ki tudná őt leírni? Egyébiránt képzelj magadnak egy lelkes, érzékeny lelket, középtermetű sugár barna alakot, kit én forrón szeretek, s kitől én is viszont szerettetem. Sok verseimben s »Jánoshegy« nevű elbeszélésemben, a Regélőbe melly kijött, sokat fogsz vonásaiból találni, ez utóbbikban még nevét is szép szerével behoztam az elbeszélés végén. Reád hagyom azt kitalálni...” 93 Költőnknek bánatot okozott az első igazi választottja és hitvese iránti családi értetlenség. Szülei Alajostól kérnek híreket az új rokonról:„Hát a... bátyád mit írt Pestről, igen szeretnénk tudni, mivel mi azt halljuk már többektől valami rácz ó hitű leányt vett volna hitvesül...” Alajos egy paptársától kapott értesülését osztja meg anyjával, aki „mint író Pesten létez - vele volt pap társainak említést tőn bátyámról, hogy ő megnősödött - de én ezt újság gyanánt szolgálló bohózatnak gondolván, de azért levelet írván Mukihoz e tárgyat is említém. O válaszolt,... említett soraimat valósultaknak így írja: Neheztelsz továbbá, hogy bár megnősödtem, veled nem tudatám. Lelkem, ez téged szintúgy illet, mint többi testvéreimet, tudjátok, hogy veletek örömeimet szívesen közlöttem mindég: e legújabbikból sem valál te kizárva. - Tudattam én azt édes apánkkal azt hívő, hogy még téged értesítend róla. Egyébiránt a mit H. M. írt az szorul szóra igaz, s az én feleségem szép görög leány. Márthának híják s vezeték neve Pap. Boldogan és megelégedten élünk együtt.”94

Szüleinek írt levelei közül Garaynak egyetlen olyan írása van, ahol a saját döntéshez való jogát, és egyben választottját védelmezi. Tragédiája, a szerencsétlenséggel végződő házasság emléke később levélben és versekben is megrázó sorokat kény- szerített ki belőle.„...ily örvendetes körülményekben, — írja szüleinek - minőkben most vagyok, lehetetlen megállanom, hogy kedves kegyeteket az említett válasz iránt némileg fel ne világosítsam s jelen írásom által a közénk szorult kellemetlenségeket némileg el ne hárítsam. Itt ül ő, az egyedül kedves s forrón szeretett hitves oldalam mellett, s az ő szelíd, nyájas tekintete belőlem minden keserűséget kiűz, hallják tehát: Én lelkemnek minden örömével s igaz fiúi bizodalommal írtam kedves szüleimnek s reméltem, hogy fiúk, kit hajdan kedves és szeretett fiúknak neveztek, mondom reméltem, hogy fiúk boldogsága kegyeteket mód nélkül meg fogja örvendeztetni: de meg az én szüleim a helyett keserű panaszokra, tiltó aggodalmakra fakadnak én s választott kedvesem iránt a legfurcsább gyanakvásokra fakadnak, s mindezeket valóban máig sem tudom, miért? Kedves uramatyám azt írja, hogy magamnak is alig van annyi jövedelmem melyből egyedül elélhetek, hát feleség s gyerektartásra! - ebbeli aggodalmaikra ugyan kielégítőleg nem válaszolhatok, mert senki homlokára nincs írva, mennyit fog mégjövendőben keresni, s mennyire juthat, de én legalább ajelenre nézve úgy tapasztalom, hogy keresményem még akkor is elég leszen, ha az isten egykét gyermekkel megáld.”95 Újabb boldogságát azonnal megosztja szüleivel:„...lehetetlen örömemet elfojtani, melly mindenünnen elárad lelkemen ha reá gondolok, mit ma nyilatkoztatott ki kedves feleségem pirulva simulván kebelembe - hogy örömeimnek legfőbbikéhez, ha isten egészségének kedvez, már két hónap óta van reménye - ... hol van azon apa és anya, ki nem örül a nagy apai és nagy anyai névnek?"96 Amikor

93 1835. november 9.

94 1836. május 17. Kedvese nevének írásmódja egy és két p-vel - Pap és Papp - is előfordul.

95 1836. február 18. Papp Márta és Garay János 1836 januárban kötöttek házasságot.

96 1836. április 11.

Két leány (Részlet)

Domb alatt vitéz pihen, Egy sugár fiú;

Mint a dér sütött fényű, Néma, szomorú.

Dalnok ő, s a két leány Szépen kéri őt:

„Mondj nekünk egy éneket, De szerelmi hőt..."

Verscímek - vágyakozástól a beteljesülésig:

A pataknál; Lánykám’ szeme, Emlékezet, Oh lányka, kínom, Puszta liget, Viszonlátáskor, Az örömhez, Melancholia, Kettős bú, Ki hitte volna, A boldogított, Számadás.

Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei* 31