Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Szívszerelem

Éjjeli temetés (Részlet)

Ketten vivék temetőre, Kik, élvén, ápolák,

Ősz apja s vőlegénye S halálban megsiraták. De mint kilépnek a házból A gyásznak emberei, Szétoszlanak a sötét éj Borongó fellegei...

Verssorok a meglelt boldogságról:

Hattyú-dal (Részlet)

Szerelemnek Bájoló rózsája, Víg patakcsa, Hűség vitorlája Télen által Egy helyütt teremnek: Szent ölén a Házas szerelemnek.

kereskedő apósát szerencsétlenség érte, a látványra érzékeny Márta koraszülött kisfiúnak adott életet. A szekszárdi nagyszülők gyászhírt kapnak fiuktól az első unokáról: „...rettegésemben kifolyt könyek között szorítottam ajkaimhoz egy kis fiacskát, kit Gyula névre kereszteltettem: de az alig másfél arasznyi, gyenge, éretlen gyümölcs öt napnál tovább ki nem álhatá a neki még kora világot s az örvendező apának fija temetését is kelle látnia!”97 A gondos orvosi kezelés ellenére Márta is követte elhalt kisfiát... A Garayra szakadó családi tragédia* szülöttei a Sírvirágok, melyek a maguk természetes gyászával lettek műfajának legszebbjei. Közülük egy részlet:

Keblem virágtalan,

Halotti sírverem,

Benn hosszan-keskenyen Koporsó a szívem.

Kettős osztálya van:

Egyikben gyermekem,

Másikban nyúgoszik Halovány hitvesem.

Imígy őgyelgek én Egyedül szenvedő,

Ezernyi nép között Egy élő — temető.98

Garay a tíz fejezetből álló Sírvirágokban egyszerre temette szerelmét, elsőszülött fiát, reményeit és önmagát is. Magánya és a nehezen múló gyászév mind erősebb honvágyat táplált benne a szülői ház és Szekszárd után. Legtöbbször szüleit szólítja, ha leveles beszélgetésre vágyik. „Olly régen készülök már egy kis lerándulást tenni Szegszárdra, azon meleg vágyam teljesítésére, hogy kegyeteket olly sok idő s viszontagság után ismét láthassam, s a kegyetek szeretettel teljes körében minémükép újra felelevenüljön zsibbadt lelkem, s örömtelen keblem: de oly sanyarú évet, mint ez idei, már négy év óta nem tapasztaltam, semmiféle vállalkozásaim nem akarnak sikerülni s mintha a sors ellenem esküdt volna, minden visszásán ment... Ezen régtől fogva való készülés oka annak is, hogy már jó ideje levelet sem írtam kegyeteknek... Most azonban egy kis alkut kötöttem... örömmel jelentem kegyeteknek, hogy júliusnak vagy llkén vagy 23-kán elindulok Pestről kegyeteket egy pár napra meglátogatandó. Gyermekesen örülök már előre e négy évtől óta óhajtott vágyam teljesedésének, s meg vagyok győződve hogy nem kisebb örömmel fogadandnak el engem, mint a minő örömmel siet karjaikba Kedves Szüleimnek engedelmes fiuk..."99 A lassan múló idő hoz gyógyírt beteg szívére, később egy véletlen találkozás új szerelmet kínál Garay számára. Alajosnak vall róla először:„Sz Mihály óta már új szállásomon vagyok, hova f. hónap 30kán fönemlített Babócsay táblabíró úrnak leányát Mariát, kit, hajói emlékezem, látál, s ki már akkor, noha eleve nektek kinyillatkozni nem akartam, szívem választottja volt, hitvesül, hitvesemül hozandók haza... s újra kezdem a pályát, mely97 1836. július 8.

98 Sírvirágok V. Garay, 1854. 56. p.

99 1837. június 25.

32 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei