Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

A levelekben említett kortársak

KUTHY LAJOS

(1813-1864) családi indíttatásra református lelkésznek készül. Színes íráskészsége más irányt szab életének. Bizalmi állásokat tölt be, de erkölcsi gyengéi kimu- tatkozásakor - 1848/49 elárulása — kortársai és az utókor hosszú időre kivetette őt az emlékezetből.

LABORFALVI RÓZA

(1817-1886) a magyar színjátszás nagy alakja, 1837-től a Pesti Színház/Nem- zeti Színház tagja, 1848-tól Jókainé Laborfalvi Róza néven. Garay János Báthori Erzsébet c. drámájának főszereplője.

LÄNDERER LAJOS

(1800-1854) nyomdász és kiadó, 1840-től Heckenast Gusztáv könyvkereskedővel közös vállalkozásban. 1841-ben Pesti Hírlap címmel indít új lapot. Több Garay műnek kiadója.

MERWERTH IGNÁC

(1805-1890) Garay fiatalkori iskola- és lakótársa, a legjobb barátja, iskolái után Szekszárd jegyzője. Garay róla mintázta legnépszerűbb műve, Az obsitos furfangos prüsszentő diákjának alakját.

MUNKÁCSY JÁNOS

(1802-1841) újság- és színműíró, a Rajzolatok c. lap kiadója, Garay szerkesztő társa.

NAGY IGNÁC

(1810-1854) író és lapszerkesztő, az akadémia- és a Kisfaludy Társaság tagja, az Életképek c. lap kedvelt szerzője, Garay János szerző- és szerkesztő társa.

NEY FERENC

(1814-1889) író, pedagógus, a pesti kisdedóvóképző igazgatója, a hazai óvoda- ügy jeles képviselője. A szabadságharc után főreál-iskolai igazgató, az akadémia levelező tagja. Garay János barátja, művei kiadásának szorgalmazója, a költő halála után elsőként megjelent összes költemények szerkesztője (1854).

OROSZJÓZSEF

(1790-1851) újságíró, ügyvéd és lapszerkesztő. Garay János Pozsonyban a Hajnal c. lapnál volt a munkatársa (1838-1839), de a költő egy sérelme miatt elváltak útjaik. Az Országgyűlési Tudósításokban Kossuth társa, majd a politika másik oldalának kiszolgálója.

PAPP MÁRTA

(181 ?—1836) a költő első nagy szerelme, felesége, Gyula névre keresztelt koraszülött kisfiúk anyja. Garayt mélyen lesújtotta kettőjük tragikus halála.

PETŐFI SÁNDOR

(1823-1849) a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Egy félreértés miatt haraggal induló, később elmélyülő barátság kötötte össze őket, majd családjaikat is. Petőfi sokszor volt gyámolítója és sétáin kísérője a beteg Garaynak. Segesvárnál eleste után Szendreiy Júliát egy időre a Garay család fogadta be Pesten. PULSZKY FERENC

(1814-1897) régész, művészettörténész és politikus, az akadémia tagja. Reformellenzéki képviselő. 1848-ban a Pénzügyminisztériumi majd a Külügyminisztérium államtitkára, majd rövid ideig a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi tárca minisztere.

Garay emlékkönyv ♦ A levelekben említettkortársak ♦ L79