Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

A levelekben említett kortársak

REGULY ANTAL

(1818-1858) nyelvtudós, etnográfus és utazó, Garay kollégája az egyetemi könyvtárban.

SCHEDEL FERENC

(1805-1875) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, akadémikus. Nevét Toldy-ra magyarosította (1847). A Tudománytár c. akadémiai folyóirat szerkesztője, az egyetemi könyvtárban Garay felettese.

SZÉCHENYI ISTVÁN

(1791-1860) a liberális reformmozgalom egyik legnagyobb alakja. Alapítója, másodelnöke (1830-1850) a Magyar Tudományos Akadémiának. 1848-ban közmunka és közlekedési miniszter (április-szeptember).

SZIGLIGETI EDE

(1814-1878) színházi író, színész, rendező, a Nemzeti Színház igazgatója, Garay színpadi művei bemutatásának pártolója.

TOLDY FERENC Lásd Schedel Ferenc.

TOMPA MIHÁLY

(1817-1868) papköltő. Irodalomtörténetünk Petőfi Sándor és Arany János mögött jelölte ki a helyét, de elismerve, hogy népszerű szentimentalizmusával előfutára volt a modern verselésnek.

TÓTH LŐRINC

(1814-1903) író, jogtudós, tagja az akadémiának, ahol 1854. május 8-án emlékbeszédet mondott Garay Jánosról.

TRATTNER MÁTYÁS

(1745—1828) 1789-től nyomdász és könyvkiadó. Munkásságát fia Trattner János és veje Károlyi István folytatták. Házában (Úri utca 612. I. emelet) volt a Jelenkor és a Társalkodó c. lapok szerkesztősége, Garay János hivatala (1837). A nyomda Garay több kötetének kiadását vállalta.

UHLAND, LUDWIG

(1787—1862) német költő, akinek — Tóth Dezső véleménye szerint — „liberális szelleme, polgári érzelmessége Garay Jánosban talált követőre.”

VAHOT IMRE

(1820-1879) Vachott Sándor öccse, színműíró, szerkesztő. Szerző a Regélő, az Athenaeum és más lapokban, rovatvezető Kossuth Pesti Hírlapjánál, az Országgyűlési Almanach kiadója, Garay János szerző- és szerkesztő társa. VACHOTT SÁNDOR

(1818-1861) a negyvenes évek tehetséges lírikusainak egyike, az akadémia tagja. Garay időnként családostól volt a vendége. A világosi fegyverletétel után az idegrendszeri károsodást okozó magánzárka büntetés a haláláig tartó elme- gyógyintézeti kezeléssel járt. Garay mellett a családi líra egyik jelese.

VAJDA PÉTER

(1808—1846) költő, Garay János sógora. Elhunytakor végrendeletében Garayt bízta meg írói hagyatékának kiadásával. Garay emlékbeszédben méltatta kivételes egyéniségét.

VAS GEREBEN

(1823-1868) író, akinek gyors népszerűség után a feledés jutott. Nehéz természetével, zajos élete során szerzett tapasztalataiból merítve ízes humorral írta regényeit. 1848-ban Arany Jánossal szerkesztette a Nép Barátja c. lapot.

180 ♦ Garay emlékkönyv ♦ A levelekben említettkortársak