Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

A magyar nyelv és a költészet bűvöletében

Az 1830-as évek, a hazai és külföldi versirodalom - elsősorban a német költészet tanulmányozása és a megélhetést segítő francia darabok fordításai - erősítette benne az elhatározást; poéta lesz, költője nemzetének. Hegedűs Géza felhívja a figyelmet prózájára is, Garay hírlapi munkásságára, amely tehetséges újságíróra vall. Több figyelmet kér Garaynak, aki„a magyar újságírás egyik klasszikusa.”33 Véleménye azért is fontos, mert Garay költészete mellett kevésbé ismert prózája; színházi kritikái, útleírásai - köztük Tolna megyéről, - és Pest-Buda kisembereinek megrajzolása teszi igazán egésszé irodalmi, költői hagyatékát.

Tanulságosak az öccsével folytatott levelezések. Garay Alajos (1818-1886) nehezen vette át a bátyjának szánt és családtól kapott küldetést. Végigjárta a papneveldéi éveket, haláláig plébánosként szolgálta egyházát, de költői hajlamával kikívánkozott hivatásából. Kettős szerep hárult bátyjára; Alajos irodalmi műveltségét és költői ízlését emelni, ugyanakkor szerelmi lírájában újra és újra emlékeztetni hivatására. Arra tanította, „minél egyszerűbb leszen kifejezésed, minél halmozatlanabbak virágaid, minél meggondoltabb a megválasztás: annál közelebb vagy a stylus remekéhez. Álízlés az, lelkem, melly csikornyában és dagályban keresi a szépet.,, Kazinczy* s Vörösmarty,* Kölcsey* és Bajza stylusa, gondolkodásmódja és szellemi iránya hat K(isfaludy) Sándorral felér. Tudom, hogy ezt sokan közületek nem hiszik...”34

Testvére először kételkedve fogadta bátyja tanácsait, a költészetről szóló és életük végéig tartó levelezésük sok tanulságot kínál. Irodalmi példákra utalva folytatódott vitájuk.„Kisfaludy Sándor* nem fogadta el a tanácsot, sőt igen megneheztelt Kazin- czyra... nem tudta hinni, hogy Kazinczy tanácsa a legtisztább forrásból eredt: A művészet s barátja iránti szeretetből... S ím az idő igazolta Kazinczy ítéletét, de Kisfaludy is azért Kisfaludy maradt, fogod mondani s Himfy legszebb költeményfüzéreink egyike. Mind ezt én is mondom...”35 Alajos egy-egy versének rímelését csinosítva, Garay szerkesztőként segítette néhány költemény hírlapi megjelenését. Tanítja és csitítja, megrója, de segíti is öccsét. „Te engem alkalmasint igen is szigorú bírónak tartottál, midőn egyremásra figyelmeztetélek s a dolognak, mint minden ifjú, könnyű végét szeretvén azt gondolád: eh, ez így is megy! A versemet úgy is kinyomtatják, ha nem mérem is meg gondosan s nem rímelem is meg szorosan verseimet, ha gondolatomat félig főzöm is és faragom ki. De édes barátom, a ki neked illy verseidet kinyomtatja, az nem barátod; az csak a maga szükségét pótolja vele ki... ha az Emlénybe írni akarsz, küld fel dolgozatidat minél előbb s egyenesen hozzám, a szerkesztésébe befolyásom lévén, felléptetlek, de csak úgy ficzkó, hajó munkát adsz; a Garay név alatt nem szabad fél-embernek fellépni az én kezem alatt...”36

A költő, újságíró és színházi szerző Garay János az 1840-es évek irodalmi életének egyik legszorgalmasabb robotosa. Házanépéről való gondoskodás, pénzszűke és korai betegségek, mindez együtt állandó erőfeszítésre kényszerítik. Munkájának időnként beérő gyümölcse vigasztalja. Új hitet és erőt ad minden elismerés, amiről gyorsan hírt ad szüleinek, testvéreinek. A Magyar Tudós Társaság, az akadémia levelező tagsága rangot jelent, mint ahogy a Kisfaludy Társaságba történt beválasztása is. Toldy Ferenc vezette be a társaságba: „Kettős azon segedelem, melyet mi öntől várunk. Egyik: költői művek előállítása... Másik a széptani és bírálati studioumok űzése... Önben nemcsak az alkotó költőt üdvözöljük, hanem művészeti tanácskozóVörösmarty Mihály (1800-1855) önéletírásában olvasható (V. Emlékkönyv. Székesfehérvár 1900.): 1820. novemberben érkezett Bonyhádra Börzsönybe a Perczelekhez: „összeismerkedtem Egyed és Teslér pap urakkal Bonyhádon. Ezek közölték velem az Erdélyi Múzeumot, Kazinczy munkáit és egyebeket. Lassanként érezni kezdettem a költés belső erejét...” A 21 évvel idősebb Egyed Antaltól kapott barátságot azzal viszonozta később Vörösmarty, hogy a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőjeként közre adta a helytörténész plébános Tolna vármegyéről készült tanulmányait.

Kazinczy Ferenc (1759-1831) a Vörösmarty által Bonyhádon felfedezett Magyar Múzeumot Kassán adta ki, majd folyóiratot indított Orpheus címmel.

Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék. Vörösmarty Mihály

A költő, kritikus és politikus Kölcsey Ferenc (1790-1838) műveinek gyűjteménye először hat kötetben jelent meg Minden munkái címmel (1840-1848). Halála évében Tolna vármegye nemesi közgyűlése táblabíró címet adományozott neki.

Kisfaludy Sándor (1772-1844) húsz éves korától a bécsi nemesi testőrségben szolgált, francia fogságba került (1796). Nevét a Szegedi Rózához írt Himfy dalok és a Kesergő szerelem c. kötet tette ismertté.

33 Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka. Bp, 1976. 227-230 p.

34 1836. április 11.

35 1845. május 17.

36 1839. augusztus 21.

Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei« 15