Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
A magyar nyelv és a költészet bűvöletében
Fáy András (1786-1864) író és politikus, országgyűlési követként a reformellenzék jeles képviselője. Sikeres kezdeményezése volt az első hazai Takarékpénztár megalapítása. Szekszárdon Martin Antal bíró idejében (1846) alakult Takarékpénztár, melynek maga a város volt az első részvényese. Pulszky Ferenc (1814-1897) művészet- történész, régész és politikus, 1838-tól az akadémia tagja. Iskolái után, korabeli szokás szerint tanulmányutakat tett Európában. A római Archeológiái Intézet a levelező tagjai sorába választotta. Művészettörténeti és más témájú írásait az Athenaeum, az Emlény és más lapok közölték. saink készületes részesének is örvendünk.” Garay Lyrai költészetünk késő kifejlésének okai c. székfoglalójával válaszolt.37 Voltak Garaynak - és kinek nem nagyjaink közül - bírálói, bántó kritikusai, nekik is versben válaszolt. Önmagát is védte, ha a költők mellett emelt szót. A dalnokot hagyjátok! S hagyjátok álmait - A dalnok álmodásin Nincsen gúnyolni mit... Csak hordjátok ti híven A hon ügyét, baját; Ti vállon, ő a szívben Hordozza a hazát... S midőn szabadság s jobblét Zászlótokon lebeg; Legyen szabadság s szebblét Miért ő hőn eped... A dalnokot hagyjátok! Hagyjátok álmait, - A költő álmodása Megtermi magvait.38 Garay Alajos csak évek múlva kezdte megszívlelni bátyja tanácsait, melyek számunkra is mutatják költőnk hitvallását az irodalomról, költészetről. „Kettőn örülök mindenek felett, édes öcsém! - írja Alajosnak - hogy időtöltésül... nem csak a hon, hanem a külföld literaturájával is barátkozol, ismerkedel; másodszor hogy emberismeretet törekszel szerezni magadnak. Hidd el, nincs biztosabb vezérfonal pályánkon a tapasztalásnál, s ki eszményi életét legtöbb összhangzásba tudja hozni a külvilággal, az a legjobb iskolában jár, az élet iskolájában...”39 A megtapasztalásban sokat jelentett Garaynak vállalkozása a Regélő c. lap kiadására, melyhez,,...kiadó s szerkesztő társul Erdélyit nyertem meg, dolgozó társakul pedig már is olly szép koszorúját mind korosabb mind fiatalabb íróinknak... legyen elég említenem: Fáy Andrást,* Vörösmartyt, Pulszky Ferencet*, b. Eötvös Józsefet, Kovács Pált, Czuczort, Gaalt, Tóth Lőrinczet, Nagy Ignáczot, a két Vachottot, Vajdát, Horváth Mihályt, Tarczyt és Kiss Károlyt, Beöthyt stb. stb.”40 Erdélyi Jánossal közös tervük, hogy ez a lap lesz„a szellemi és társasélet mozgalmainak orgánuma... külön tekintettel nemzetiségünkre... hozzá ölelve Erdélyt is... nem feledve a külföldet sem.” Válogatás lesz továbbá a szépirodalom minden területéről és mindenből, ami„nálunk olly parlag lélek- erkölcs- és neveléstan, szóval a szélesebb értelembe vett embertan körébe tartozik...”41 Ha valaki, Garay János tudta, hogy nehéz a pálya, szépen írt erről Vahot Imréhez c. verses életrajzában. Alajosnak nem adatott annyi tehetség, mint neki. Költőnk talentuma kézen fogva járt a szenvedéssel és szenvedéllyel.„Neked istened mélyen érző szívet s előre törekvő 37 Akadémia tagság 1839. november 23.; Kisfaludy Társaság 1842. január 22.; Ferenczi József: Garay János életrajza. Budapest, 1883. (Továbbiakban Ferenczi 1883.) 38 A dalnokot hagyjátok. Garay, 1854. 71. p. Részlet. 39 1841. június 17. 40 1841. október 5. 41 A magyar sajtó története 1705-1848. Főszerk.: Szabolcsi Miklós. Bp., 1979. 16 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei
