Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
A magyar nyelv és a költészet bűvöletében
„A dalnokot hagyjátok!” A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BŰVÖLETÉBEN Életrajzi tanulmányt adtak közre Garayról pl. 1853 Ney Ferenc, 1854 Tóth Lőrinc,1873 Ferenczy József (és 1883), 1894 Szinyei József, 1898 Bodnár István, 1901 Greguss Ágost, 1904 Angyal Dávid, 1912 Császár Elemér, 1932 Jeney János, 1976 Hegedűs Géza, 1993 Töttős Gábor. A Tolna megyei Csapó Vilmos 1881-ben a Pesti Naplóban pályázatot hirdetett Garay életrajzának megírására. A nyertes, Ferenczy József gimnáziumi tanár, „Dalolt szerelmet és hazát”jeligéjű pályaműve (megjelent 1883-ban) előszavában írja: Fő törekvésem volt az egykor oly méltán ünnepelt, ma oly méltatlanul mellőzött költő emlékének felújítása, életének és irodalmi működésének méltatása. Merwerth Ignác, az őcsényi születésű iskolatárs, Szekszárd későbbi jegyzője Az obsitosfurfangos diákjaként lett Garay legnépszerűbb költeményének szereplője. Egyik verse, az 1848. március 25-i szekszárdi népgyűlésen elhangzott Örömdall különösen emlékezetessé tette. Garay Vörösmarty szárnyain emelkedett a Tompa Mihály által emlegetett parnasz- szusra.27 Meg is énekelte; Zalán futásán csüggött szívem... Akkor írt önéletrajzot Vahot Imréhez, amikor Pozsonyban törvényerőre emelkedett a magyar nyelv hivatalos használata.28 A ’830-as évek elején írtaktól számított húsz év alatt született levelei bizonyítják, hogy - fiatalkori német nyelvű levelezése mellett - újságírói, költői és prózaírói működése idején állandóan tanulta és maga is alakította a magyar nyelvet. Voltak nagy példaképei. Útmutató, tanító szándékkal sokszor írt róluk öccsének, amikor Alajos irodalmi próbálkozásait igazgatta. A sokak tollából ismert Garay életrajzokból,*29 de az akadémia kérésére készült saját feljegyzéseiből is tudjuk, hogy iskoláit Szekszárdon - vagy ahogy akkor írták a mezőváros nevét; Szegszárdon — kezdte és Pécsen folytatta. Apja papnak szánta, a cisztercitáknál tanult, közös szálláson és kenyéren élt kedves szekszárdi barátjával, Merwerth Ignáccal.*30 Pornai Gyula sok felől közelített Garay költészetéhez. Igényes elemzésében a német költészet hatására hívta fel a figyelmet:31 „Ami Uhlandnak a sváb föld és Stuttgart, az Garaynak Szekszárd, szülőföldje.” A magyar történelem és az olvasmányélmények mellett fontosnak vélte a családi hagyományokat, amelyeken nevelkedett; a vallást, a hazaszeretetet, a demokráciát és a nőtisztelet hatását. Tisztes polgári erényeket vitt magával otthonából. Kötelességtudatot és szorgalmat Pesten az orvosi egyetemen, majd az irodalmat választva a bölcsészkaron folytatott tanulmányok idején is, amikor közgyám tisztséget betöltő apja elleni csődper miatt csappant meg a hazai támogatás. Tanítványokat vállalt, nélkülözött, betegeskedett, de elfogadta a sors csapásait. Istennél keresett és talált megnyugvást: Benned remélünk, Isten! Mert nyilatkoztatád, Hogy úgy imádhatunk mint Kegyes szelíd atyát,... Téged merünk szeretni Fiadnak általa... Téged hiszünk, nagy Isten, Ég, föld' dicső ura, Benned remélünk, Isten! Szelíd kegyes atya... Mert te vagy a szeretet’ Legtisztább hajnala!32 27 Itt: az irodalmi élet jelképes dicsőségének magaslata. 28 1844. II. törvénycikk: A magyar nyelv és nemzetiségről. 29 Lásd irodalom és forrás. 30 Merwerth Ignác (1805-1890). 31 Uhland, Ludwig 1787-1862, német költő. 32 Hit, remény, szeretet. Garay János összes költeményei. Pest, 1854. 83. p. Részlet. 14 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei
