Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
Ui. Ha Bezerédy úr Szegszárdon volna, tán ő még olcsóbban engedne át a magáéból egy pár mázsát, ha megtudná, hogy az számomra kell, - vagy talán a plébános úrnak is volna, de azt gondolom, tán a Nádasdiaké még is legjobb lesz. Hát a zsír hogy? nálunk 10 garas fontja. Pestről T. Tisztelendő Garay Alajos urnák pécsi megyebeli áldozó pap s nádasdi segédlelkésznek tiszt. Nádasdon Pest, dec. 6kán 845. Kedves Öcsém s Barátom! Leveledre csak most válaszolhatok. Igen, igen örülök rajta, hogy múltkori levelemben kifejtett nézeteimet nem tartod egészen tartalmatlanoknak, s rájok nézve meglehetősen egyetértesz velem. De még inkább örülök azon, hogy őszinte nyilatkozatom részedről is szintolly önzéstelen kebellel fogadtatott, mellyet én azt neked tettem. A többi a magad dolga. A mit írtam nem szentírás; de stúdiumaim s tapasztalatim eredményes jószándéknak kifolyása, melly utóbbi, ellenedben, szeretetté melegült. S azért ha van valami iratomban, mi barátomat újabb stúdiumra s lángra lobbantá, csak teljes szívemből örvendhetek. Kedvesen lepett meg azon szép föltételed ennek folytában, hogy jelesb költőink /s tedd hozzá: a külföld költői/ műveivel már most szorosb s mélyebb ismeretségbe fogod magad tenni. Ezzel csak múlt előtti leveled második részére /mellyel adósod maradtam/ teendett jegyzésemet előzted meg, mert tudd meg, ha válaszomat tovább folytatandhatám: formális leczkét kapsz tőlem annak elhanyagolásáért, mire épen fölebb, már most, magadat, mint illik, elhatározád. Olvasni, barátom, igen is olvasni, de nem csak olvasni mit úgy épen kézbe kap az ember, hanem kiszemelni s venni kell megvenni a könyveket, örökmagáévá tenni, mellyek czéljainkkal rokonok, mellyet példányainkká vagy barátainkká választunk. Magasb, vagy csak kitűnő szellemek műveinek is, nem elég egyszeri elolvasása, vagy ismeretsége, azokkal folytonos szellemi társaságban kell lennünk. S én meg nem foghatom az embert, kinek egy kis válogatott könyvtár nem tartozik főbb éldelete, de mondhatom büszkeségei közé? mikor tehetni ezt legjobban mint az ifjúság gyűjtő szakában, s ki teheti legjobban, mint ti, kik egy pár fillért itt is ott is még mindig megtakaríthattok? A könyv azonban ne is csak a takarék fillérekből vétessék; a jó könyvért az ember sokszor kenyere árát is kész felezni. Sapienti pama. De térjünk leveled egyéb pontjaira is. A némelly főpapok által kitűzött pályakérdés Magyarhon egyházi történetére nézve előttem is ismeretes; a dij igen szép s még szebbé teszi püspöktök ő méltósága derék toldása. Versenyezned e műre a pécsi könyvtár, de még kevésbé az e szakban igen gazdag pestinek használata nélkül aligha lehetend. - Fölhívsz továbbá, hogy bővebben nyilatkoznám arról, mit nyelvezetedre általában megjegyzék s adnék bővebb felvilágosítást, mert te magad nem lelsz hibát nyelvezetedben s nem tudod, miben hibázol, mit kelljen tenned. Ehhez ujra„füzeted” kellene, de meglehet egy levélcyclusban kifejtendhetem egyszer másszor gondolatimat. Addig is: olvasd szorgalmasan Kazinczy prózai, Vörösmarty költői /azaz n(em) csak lyrai, hanem epicai és drámai munkáit is/, csak e kettőnek szorgalmas és figyel- 377 377 TmL. GJ. ir. 777. GARAY ALAJOSHOZ376 Kazinczy Ferenc a könyvekről: „Ezen becses kincs nem a molyoknak és férgeknek szolgáljon eledelül, hanem a jóra törekedő hazafiak elméjét derítse.” Garay János korában terjedőben volt a kisméretű, de saját könyvtár iránti igény. A könyvek és újságok fő fogyasztója a szélesedő polgári réteg lett. Az 1800-as évek eleji Nemzeti Kalendáriumot Szekszárdon Gyűszű István könyvesboltjában hirdették. Garay azt írta a harmincas években, hogy szülővárosába összesen két újság jár. A Kaszinó megalakítását követő napokban (1841 november) már hozzá lehetett jutni Szekszárdon az Athenaeum, a Hírlap, a Hírnök, a Jelenkor és a Regélő című divatos újságokhoz. Kis könyvtárt is létesítettek, állományánál csak a több mint fél évszázaddal később alapított Tolna Vármegyei Múzeum gyűjteménye volt nagyobb. Bessenyei György a magyar nyelvről: „Jegyezd meg a nagy igazságot, hogy’ soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anya-nyelvén bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenén sohasem.” A felvilágosodás hazai nagyjai az irodalmi élet fontos tényezőjének tekintették az olvasókat. A Kazinczy vezette nyelvújítás, a németesítési törekvések elleni fellépés és a nemzeti színjátszás megteremtésére irányuló kísérletek segítették, hogy a színházi publikum az irodalmi és a történelmi művek közönségévé is váljék. A hazai lapok 1839-ben a Skóciában és Franciaországban terjedő utazó könyvtárakról adtak híreket. Nálunk a köznéphez elsősorban a ponyvára került - a vásárokban földön árusított - könyvekben és a kalendáriumokban közölt olvasnivaló jutott el. A köznép műveltségének - oktatásának, írás-olvasási tudásának - kérdéseit feszegető írások több hasznos javaslatából azonban még sokáig nem valósult meg semmi. Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853 ♦ 139
