Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
SZÜLEIHEZ379 A Garay család Pesten és Szekszárdon egyaránt megérezte az 1845-ös áremelkedéseket. Európa szerte, így Magyarországon és Pesten is éhínséget enyhítő intézkedésekre volt szükség. Gabonahiányt okozott a több évig tartó rossz időjárás, burgonyabetegségben tönkre ment a termés, nem volt takarmány, mindez nagy élelmiszer drágasággal járt. A hús, zsír, tej, tojás ára két-háromszorosára emelkedett. Egy pesti mérő (93,7 liter) gabona 25 forintba került, egy pozsonyi mérő (62,5 liter) liszt 3-ról 20 forintra drágult. Megkétszereződött az éhínség elől fővárosba bevándorlók száma (Pest lakossága ekkor 92 ezer), naponta történt éhhalál az utcán. A város kitoloncolással, gyűjtéssel, segélyezéssel, az ínségesek számára közétkeztetéssel próbálta enyhíteni a bajt. 24-30 krajcár volt a napszámbér (60 krajcár = 1 forint). Csak 1847-ben javult a helyzet, Tolna vármegyében már 14 forintért árultak egy pesti mérő, kenyérlisztnek való búzát. Petőfitől fennmaradt adat: egy-egy verse közléséért 8-9 forintot kapott. mes olvasása is egy egész új világot fog előtted megnyitni miként kell szépen egyfelől, s gyökeres magyarsággal írni, másfelől. Van még ezeken kívül egy sereg nyelvészeti munka, mire majd szinte visszatérendünk, mert ne hidd, Hogy a grammatikát378 és szótárt már az iskolai porral letehetjük. A költőnek egyik főbb s szakadatlan stúdiuma a nyelv, szintolly szükséges mint az aeszthesis, sőt tán ez utóbbi nélkül inkább ellehet, ha t. i. lángész, mint az előbbi nélkül. A nyelvet tanulni, studirozni kell. Az asthesis sokszor velünk születik. Azonban, ki találok fogyni az időből, s te a türelemből; úgy tetszik, végezhetném? Csak azt említem még meg, hogy mi mindnyájan, én és kedves családom, folyvást jó egészségben vagyunk, s gyakorlati edzésbe vettük gyomrunkat a fenyegető drágaság ellen, mellyel a télre bennünket ijesztenek; a fát p. o. már 35-40 forintjával fizetjük s én 7 személyre főzetek s két kályhát fűttetek! A fizetésem iránti véghatározat még mindig Bécsben késik, s pedig már 6 hónapja, hogy működöm. Szállásom a régi; ha írsz, mindig szívesem veendem. - Sulyánszky igen sajnálta előttem, hogy költeményed az Őrangyalba / csupán hosszasága miatt/ nem juthatott, mert a könyv ívszáma meghatározott vala. Elkértem tőle a költeményt, mert nem ismerem azt; de még nem kaptam. - A legnagyobb irodalmi de egyszersmind legpiszkosabb irodalmi újdonság nálunk a Magyarkák,379 380 remélem olvastátok már csak mint papok is? de ha meg nem vetteték, a világért 4 húszassal ne gazdagítsátok a szemetek tárát. Csókol és ölel barátod Muki Garay János urnák illő tisztelettel Szegszárdon. Pest, dec. 7kén 845. Kedves jó Szüléink! Miután Terka kedves testvérünk által szóbeli izenettel tudósítottuk kedves Szüleinket, nem tartottuk szükségesnek, még azon felül is levélbe foglalni tudatandinkat; mint hogy azonban megtörténhetett, hogy Bézsánék meg nem álltak Szegszárdon s így Terkának még sem volt alkalma szólani kedves Szüléinkkel, mit leginkább a Gyémánt által küldött levél után gyanítunk: kedves Szüléink még nagyobb megnyugtatására álljanak tehát itt a következők: A Kristofek Feri által küldött csomagot minden hiány nélkül megkaptuk, a zacskó tarhonyát, a benne teljes épségben felérkezett befőzöttet, a két pár harisnyát s az aszalt szilvát, mellyekért minden részrőli szíves köszönetünket itt újólag ismételjük mindnyájan. Ugyancsak megkaptuk a nov. 29kén posta útján küldött levelet is a benne foglalt váltóval együtt Szekrényessy Pál úrhoz. Truczka úr igen okosan tette, hogy végre valahára megfizette tartozását, de ez a mi édes jó apánknak tudom elég bajába, fáradságába s kellemetlenségébe került - hogyan hálálhassuk meg azt? Bizony nem jól cselekedte, hogy fáradsága díját ki nem fogta... tudván azt, hogy ha egyszer a készpénz kezemhez jut, nálam igen igen megtalálja helyét, pedig ha felét megtartották volna, sem bántam volna... Nekünk most igen sokra kell, a fizetésem iránti véghatározat még mindegyre Bécsben késik. Hogy e miatt jobbról is, balról is előlegeznem kellett, magából érthető. S ha a drágaság kissé tágítani kezd is, még nem ugrottuk át az árkot. No de hiszen majd helyre üssük magunkat valahogy. 378 nyelvtant 379 Kovacsóczy Mihály és Császár Ferenc: Magyarkák. 1845-ből. (Lipcse, 1845.) 380 TmL. GJ. ir. 778. 140 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-L853
