Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
X Hartleben Konrád A három kötetes Tollrajzok és utiképek (Pest, 1846.) több helyen foglalkozik Garaynak Tolna megyei élményeivel. Ilyen részek pl. a Sárköz, a Szegszárdi apátság, a Szegszárdi régiségek, köztük a Római maradványok, Béla’ sírja, Bat, Bativár, Csatár, Balog fája, A száz mázsás márvány koporsó, a Simontornya, a Kaland a hajón (Dunaföldvártól Szekszárd felé), és a Szegszárd c. írások. Wesselényi Miklós kilátást, melly belőle jövendőre, vagy csak e 3-4 év eltelte után nyilhatik, t. i. a custosi vagy is könyvtár őri hivatal, mely megvallom igen nekem való állomás lenne, s fogok is reá készületeket tenni s szem elől nem vesztendem. íme történetem elbeszélésével egyszersmind körülbelöl az okok is, mellyek ez almábai harapásra bírtak. Mi reggel 9 órától délután 2ig dolgozunk; a délután szabad, s a vasár- és hétfői nap szünnap. Elég elfoglaltság ugy-e, de legalább pihenési időközzel, nem úgy, mint a hírlapszerkesztésnél, hol nincs szünnap, nincs folytonos munka, de szakadékos és örökös, s így előlegesen, mert az e nemű munkában kedvet is találok, meg volnék elégedve, csak fizetésemet nem tudom még, melly iránt a resolutio361 még nem érkezett meg, melly azonban júl ltől fog kijárni, midőn jó remény fejében hivataloskodni kezdtem, sőt már meg is esküdtetnek /ma 9 órakor lesz a felesketés/, no de semmi; én sokat nem követelek, azonban nagyon kevésért sem adhatok oda 5 órát naponként időmből. Majd meglássuk. Ez egy; a másik az, hogy pózai munkáimnak végre valahára kiadót találtam. Hartleben362 lesz kiadójok*, az első ív correcturája már előttem fekszik; lesz az egész III. kötet, összesen mintegy 30—35 nyomtatott iv: egy kötet „beszélyek”, két kötet „Tollrajzok”— tán September végével az egész elkészül. De honoariumnak, képzeld! menyit kaptam érette, nyomom 500 váltó forintot. Hagyján! Verseim második kiadásánál tán helyre üthetjük, ezek kicsit kapósabbak, mióta az Academia megkoszorúzta őket. Egyébiránt verseink jövedelmezése iránt, legalább néhányan itt Pesten, nem panaszkodhatunk: Vachot Imre és Frankenburg egyre másra egy egy versemet 5 pforintjával honorálják már másfél év óta, Horvát 6 aranyat küldött 3 versért, nekem is Vörösmartynak is, s mind ketten elfogadtuk. Sujánszky egy legendámat„Sz. Erzsébet” az Őrangyal számára 3 aranyával honorálta. Azt a lapokból tudhatod, hogy Vachot Imre igen mélyen megsértett, minek következtében a Hírlapi méhvel is felhagytam, s dolgozatimat tőle Vachottól — legalább míg meg n(em) józanodik, vagy valahogy harapófogóval ki nem csikarják belőlem - megvontam. Petőfi rugdalózásaival, ki rajtad is ejtett amollyan betyár rúgást, mibe sem veszem, s tanácslom neked is, hogy legkisebb gondod nagyobb legyen, mint az effélékkel törődni; ez a kancsó- és betyár-literatura /isten bocsásd meg, hogy e szent szót illy melléknevekkel kell összekötnöm, de ők tevék azzá/ már úgy is undordást kezd gerjeszteni maga iránt minden jobb érzetűeknél s Petőfi rögtönzött nimbusza, hallatlan elbízott durva hangjáért, már a „pajtások” közt is kezd oszladozni, pedig e pajtási körön kívül, azt hiszem, még épen nem olly nagy köre van e fiatal óriásnak, hogy benne meg ne férhetne! De hadd írjak, míg papírom tart, szebb dolgokról. Erdélyi barátunk haza jött külföldről, nálam mindennapos, a régi jó barátot nem csak el nem vesztém /mellyel V. I.363 nagyon fenyegetett/, de erősebben köt bennünket össze lelkirokonságunk. Vörösmartyval mindinkább azon viszonyba jövök, melly álmaim legszebbike, életem egyik főohajtása volt, őt már házamnál is többszer láthatom. Minap együtt voltunk Wesselényinél*, ki mint az Életk(épekben) olvashattad, egy költemény írására lelkesített, s életem legszebb perczei közé számítom találkozásomat„az új Prometheosszal” e fénye vesztett nappal, kit örökké tisztelni és szeretni fogok. Családom egészséges, használtuk a zöldet is már egy párszor, egy pár pesti kertet s a budai hegyeket; a sápi kirándulás pedig Sándorhoz kiirthatlan emlékű gyermekeim emlékezetében; ha isten segít, a szüretet Szegszárdon kell tölteniök. Te is bizonyára 361 határozat 362 Hartleben Konrád könyvkereskedő 363 Vahot Imre 132 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853
